VIII.
A POLGÁRŐR INTÉZKEDÉSEK

8.1. Az intézkedés fogalma

A polgárőrség bűnmegelőzési szolgálatában intézkedés alatt értjük azokat a beavatkozási jogokat, illetve kötelezettségeket, amelyek - törvény előírásai alapján - az állampolgárt megilletik, illetve terhelik a biztonságot fenyegető veszélyhelyzetek megelőzése, elhárítása, továbbá a következmények enyhítése érdekében.

A fenti fogalomból kiindulva az alábbiakat kell figyelembe venni:
1. Az állampolgár részére a beavatkozásra csak törvény adhat felhatalmazást, s ugyancsak törvény írhat elő beavatkozási kötelezettséget a számára.
2. A polgárőr - a korábbiakban kifejtett kivételekkel: közfeladatot ellátó személy, gázspray, jelzőőri feladatok stb. - ugyanazokkal a jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, mint bármelyik állampolgár. A bűnmegelőzési feladatok ellátása keretében a polgárőrségnek nincsenek hatósági jellegű jogosítványai. A polgárőri beavatkozás, mint állampolgári fellépés eredményességét ugyanakkor jelentős mértékben növeli, hogy a polgárőr:
a) képzett és felkészült, pontosan ismeri állampolgári jogait és kötelezettségeit, tisztában van lehetőségeivel és korlátaival,
b) szolgálatban és szolgálaton kívül készen áll ezen intézkedések megtételére, tudja mikor, mit és hogyan tehet,
c) megfelelő háttérrel rendelkezik: a saját szervezete és az együttműködő partnerek támogatását, szükség esetén segítségét élvezi.
3. A fellépés (beavatkozás) joga azt jelenti, hogy adott helyzetben az állampolgárnak felhatalmazása van a törvény által meghatározott keretek között a szükséges intézkedések megtételére. Maga jogosult eldönteni, képes-e az adott körülmények alapján az eredményes beavatkozásra, vállalja-e a beavatkozás kockázatát. Amennyiben úgy dönt, hogy ehhez a megfelelő feltételek nem állnak rendelkezésére (pl. nincs kellő erőfölényben, nincs tanú a bizonyításhoz, pontosan nem tudja minősíteni az adott cselekményt) jogosult a beavatkozástól elállni, s emiatt semmilyen joghátrány nem érheti.
4. A személy- vagy vagyonbiztonságot fenyegető veszélyhelyzet megelőzése, elhárítása érdekében törvény az állampolgárt beavatkozásra kötelezheti. Ennek alapján az állampolgár köteles megtenni minden tőle elvárhatót a veszélyhelyzet csökkentése, a veszélyben lévők mentése érdekében, s közreműködni a következmények elhárításában. Aki ezt a kötelességét elmulasztja, vagy e kötelezettsége teljesítésére vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, azt a törvény büntetni rendeli.

8.2. Az intézkedési jogok
8.2.1 A szabálysértés és a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személlyel szembeni intézkedések
A Pötv. 4. § alapján a polgárőr tevékenysége során jogosult a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, a cselekmény folytatását megakadályozni, illetve a bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt visszatartani.
A polgárőr köteles azonban az elfogott személyt haladéktalanul a büntetőeljárásról szóló törvény szerint eljárni jogosult nyomozó hatóságnak átadni, ha erre nincs módja, e szervet nyomban értesíteni.
A Pötv. idézett rendelkezéseiből következően a polgárőr intézkedési jogosultságai a szabálysértés és a bűncselekmény elkövetésén tettenért személy esetében a következők:
 a szabálysértés, bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt a cselekmény abbahagyására felszólítani, 
 a szabálysértés és a bűncselekmény cselekmény folytatását megakadályozni,
 a bűncselekmény elkövetésén tettenért személyt visszatartani (elfogni).

A fenti három jogosultág közül, azok súlya szerinti minősítése miatt az elfogás jogintézménye érdemel bővebb kifejtést. Az elfogás jogintézményét a Büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) szabályozza. A Be. 123. § (3) bekezdés alapján a bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt bárki elfoghatja, köteles azonban őt a nyomozó hatóságnak haladéktalanul átadni; ha erre nincs módja, a nyomozó hatóságot értesíteni. A gyakorlatban ugyanis számos esetben előfordul, hogy az elkövetőt az elkövetés helyszínén, vagy annak közelében valaki - nem a nyomozó hatóság tagja - elfogja. 
Az elfogás jogi feltételei:
a) az elkövetési magatartás bűncselekményt valósít meg,
b) az elfogott személy maga a bűncselekmény elkövetője,
c) az elkövetőt a bűncselekmény elkövetése során tetten érték,
d) az elfogottat a hatóság részére haladéktalanul átadják.
Tettenérésnek nemcsak az az eset minősül, amikor az elkövető a bűncselekményt szemtanú jelenlétében hajtja végre, aki elfogja, hanem az is, amikor az elkövetőt akár a cselekmény szemtanúja, vagy az ő felhívására, vagy egyéb okból - például a riasztó működését észlelve -más személy üldözés során fogja el. E törvényhely miniszteri indokolása felhívja a figyelmet arra, hogy a motorizáció, a technikai haladás folytán tágul az üldözés közben elfogottak, ennél fogva így a tettenérés térbeli és időbeli köre.

Nem minősül tettenérésnek, így jogellenes az elfogás például akkor, ha a helyszínen felismerjük a bűnelkövetőt, majd később a lakásáról, vagy szórakozóhelyről erőszakkal elvisszük és így akarjuk a hatóság részére átadni.

A Be. 127. § (3) bekezdése lehetőséget biztosít az elfogó személynek arra, hogy az elkövetőt visszatartsa a hatóság kiérkezéséig. Az elfogó személy ilyen esetben haladéktalanul köteles a tetten ért személyt a rendőrségnek átadni, amennyiben pedig erre nincs módja, úgy köteles értesíteni. A törvény ezen rendelkezése ilyen esetben a jogellenességet kizárja, így nincs helye az elfogóval szemben a személyi szabadság megsértésének a megállapítására (BH 1990. 326).

A visszatartás az eltávozás megakadályozása akár a szükséges mértékű fizikai erővel (megfogással, lefogással). A fizikai erő alkalmazása ugyanakkor nem fajulhat bántalmazássá, nem okozhat sérülést vagy dologi kárt.

Az elkövetőt nem lehet a helyszínről elvinni, a nyomozó hatóság értesítése előtt még rövidebb vagy hosszabb ideig fogva tartani, kihallgatni, stb. Szigorúan tilos a bekövetkezett jogsérelem miatt az elfogott személyt bántalmazni, vagy bármi más módon rajta elégtételt venni (lásd: önbíráskodás, Btk. 273. §).

8.2.2. Saját, illetve mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítása
Az intézkedés végrehajtásának alapvető feltétele a jogos védelmi helyzet kialakulása. A jogos védelemről a Büntető Törvénykönyv 29. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: ,,29. § (1) Nem büntethető, akinek a cselekménye a saját illetőleg a mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
(2) Nem büntethető az sem, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból túllépi.
(3) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. 
A jogos védelem egyik kritériuma a jogtalan támadás, vagyis a támadásnak valamely bűncselekmény törvényi tényállását kell kimerítenie. Ez csak aktív, jogtalan emberi magatartással valósítható meg, amely irányulhat közérdek, személyek és javak ellen. A támadásnak megkezdettnek, folyamatban lévőnek (,,intézettnek") kell lennie, vagy közvetlenül kell fenyegetnie (bekövetkezésétől nyomban tartani lehet). A támadás jogtalansága objektív ismérv, így a gyermek, a beszámíthatatlan, a gondatlanul vagy vétlenül eljáró személy támadása is lehet jogtalan. A támadás jogtalanságát nem zárja ki egymagában az, ha valaki azzal az előzetes céllal provokálja ki a támadást, hogy a védekezés ürügyén a támadóval leszámoljon. A kölcsönös és egyidejű támadás (a kölcsönös verekedés) esetén mindegyik fél jogtalan támadó, s jogos védelmi helyzetbe csak az a harmadik személy jut, aki nem egyoldalúan, hanem szétválasztási célból avatkozik be. Nincs viszont jogos védelmi helyzetben az, aki tévesen feltételezi azt, hogy meg akarják támadni. Nem áll fenn tehát a jogos védelmi helyzet például akkor, ha a közérdeket, a személyeket és a javakat nem éri közvetlen fenyegetés, vagy a támadó a megelőző fenyegető magatartással felhagy és közvetlen támadást nem intéz, vagy a helyszínről távozik.
A jogos védelem második kritériuma az elhárító cselekmény szükségessége és arányossága. A szükségesség mindenekelőtt azt jelenti, hogy a támadás csak tényállásszerű cselekménnyel hárítható el. A támadás legyőzéséhez alkalmazott cselekmény (eszköz) szükségességét a támadás minősége, mérve, intenzitása és az adott helyzet mérlegelése alapján kell elbírálni. Az arányosság azt jelenti, hogy a sérelem, amelyet az elhárító cselekmény okoz, ne legyen aránytalanul nagyobb, mint amelyet a jogtalan támadás okozott volna. A jogos védelem túllépése következik be akkor is, ha kirívó aránytalanság van a támadás és a védelem intenzitása, eszköze valamint a támadással célba vett és az elhárítással okozott sérelem között. Ha a védekező súlyosabb sérelmet okoz, mint ami szükséges és elég lett volna a támadás elhárításához, és a többlet sérelem nyilvánvalóan aránytalan, a védekező a túllépésért felel. A jogos védelmi helyzet addig tart, ameddig a támadás. Megszűnik, ha a támadást végleges jelleggel visszaverték, vagy ha kétséget kizáróan kitűnik, hogy a támadó a további támadással felhagy. Nem szűnik meg viszont, ha a támadás megismétlődése közvetlenül fenyeget. Időbeli túllépésről (praetextus) akkor beszélünk, ha a védelmi cselekményt túl korán fejtik ki, vagy az elhárító cselekmény a támadás befejezése után vagy az elhárításához szükséges időn túl is egyhuzamban tart.
Az ijedtség vagy a menthető felindulás foka különböző lehet, így ennek a felismerő képességre gyakorolt hatása is eltérő. Kizárt a büntethetősége annak, aki a jogos védelem határát azért lépi túl, mert az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. Ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt csupán korlátozza az elhárítás mértékének a felismerésében, az elkövető büntetését korlátlanul enyhíteni lehet. Az ijedtség vagy menthető felindulás mellékének és a vádlottra gyakorolt hatásának megállapítása a jogos védelem körében nem orvosi, hanem jogi szakkérdés.

8.2.3. A megelőző jogos védelem
A Btk. 2009. évi módosítása vezette be a megelőző jogos védelem intézményét. A jogalkotó az új szabályozással a büntetőjogi generális prevenciós cél hatékonyabb megvalósulását kívánja elérni. A Btk. 29/A. § szerint nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmaz, ha az az élet kioltására nem alkalmas, és annak folytán a jogtalan támadó szenved sérelmet, továbbá ha a védekező a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle az adott helyzetben elvárható volt. A jogalkotó egyértelművé teszi, hogy a megtámadottnak - jogos védelmi helyzetben lévőnek - nem kell kivárnia azt, hogy a támadás teljesen kifejlődjék, és egyértelműen világossá váljék, hogy mire irányul a támadó szándéka. Már a jelenlegi ítélkezési gyakorlat a korábbinál szélesebb körben fogadta el a jogos védelmi cselekmény szükségességét és szűkebb körben helyezkedett a túllépés megállapítására. A bíróság tehát nem a jogtalanság talaján álló támadó, hanem a megtámadott szempontjait értékelte elsődlegesen, mert a támadónak kell a kockázatot viselnie. A korábbi bírói gyakorlat alapján került sor arra, hogy beemelték hatályos büntetőjogunkba, hogy a megtámadott a jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszközt alkalmazzon. Az, hogy ez az új szabályozás egybeesik a polgárőrök gázspray-viselésének - illetőleg jogos védelmi helyzetben használatának - engedélyezésével, a polgárőri feladatok teljesítésének kiteljesedését is jelzi.

A védelmi eszköz használata tehát a következő három feltétel együttes megléte esetén megengedett:
 a jogtalan támadás megelőzéséhez szükséges védelmi eszköz nem lehet alkalmas az élet kioltására;
 annak folytán csak a jogtalan támadó szenvedhet sérelmet, 
 az eszközt alkalmazó személy az adott helyzetben a sérelem elkerülése érdekében mindent megtett, ami tőle elvárható volt.

A törvény ésszerű korlátokat állít a lehetséges védelmi eszközök alkalmazása útjába a szélsőséges esetek elkerülése érdekében. Az élet kioltására alkalmas védelmi eszköz használata (így például szúró, vágó fegyver, lőfegyver automatikus működésbe hozatala, vagy nagy erősségű, illetőleg magas feszültségű áram alkalmazása) nem eredményezhet büntetlenséget. 
Az élet kioltására alkalmas eszköz fogalma nem ismeretlen a magyar büntetőjogban, a Btk. 137. § 4. pont b) alpontjában szereplő, „felfegyverkezve" fogalom is használja azt.

8.2.4. Beavatkozás végszükség helyzetben
A végszükség törvényi tényállása a Büntető Törvénykönyv 30. §-a alapján a következő: 
,,30. § (1) Nem büntethető, aki a saját, illetőleg a mások személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelmében így jár el, feltéve, hogy a veszély előidézése nem róható a terhére és a cselekmények kisebb sérelmet okoz, mint amelynek elhárítására törekedett.
(2) Nem büntethető az sem, aki azért okoz akkora vagy nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni a sérelem nagyságát.
(3) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az ijedtség vagy a menthető felindulás az elkövetőt korlátozza a sérelem nagyságának felismerésében.
(4) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély vállalása hivatásánál fogva kötelessége. "

A végszükség helyzet legfontosabb jellemzői, hogy:
a) a veszély csak „tényleges" lehet,
b) a veszélyhelyzetnek pedig „közvetlennek" kell lennie,
c) a veszély másként el nem hárítható lehet és
d) az elhárító személynek vétlennek kell lennie.

A végszükség rendszerint természeti katasztrófák, tűzvész, árvíz, közveszély kialakulása esetén fordul elő, de végszükség helyzetet idézhet elő egy megvadult állat (pl. kutya, bika) támadása is. A végszükség helyzetet emberi magatartás is okozhat, de ez az emberi magatartás nem minősül jogtalan támadásnak.

A végszükségben lévő személy magát vagy másokat menti a veszélyhelyzetből oly módon, hogy a mentést más körülmények között bűncselekményként, tehát valamilyen jog védte érték elleni támadásként kellene értékelni és elbírálni (pl. ajtó, ablak betörése, jármű megrongálása, anyag, eszköz felhasználása, stb.).
A végszükségben írt veszélyhelyzet közvetlen és másként el nem hárítható. További feltétele a végszükség megállapításának, hogy a veszélyhelyzet előidézése nem róható az elkövető terhére (pl. nem ő a „gyújtogató"). A vészhelyzet előidézésében felelős személy nem mentesülhet a károkozással elkövetett bűncselekmény következményei alól. Az arányosság, eltérően a jogos védelemben írt szabályozástól, csak akkor állapítható meg, ha az elhárító cselekmény kisebb sérelmet okozott, mint amilyen bekövetkezésével a veszély fenyegetett. A jogos védelmi helyzethez hasonlóan, az ijedtség illetve a menthető felindulás itt is büntethetőséget kizáró vagy korlátozó tényező lehet.
A végszükség nem állapítható meg annak javára, akinek hivatásánál fogva (pl. mint tűzoltó) kötelessége volt a veszély elhárítása.

8.2.5. Birtokvédelem, jogos önhatalommal
A birtokvédelem fogalmát a Polgári Törvénykönyv határozza meg az alábbiak szerint:
188. § (1) Ha a birtokost birtokától jogalap nélkül megfosztják, vagy birtoklásában zavarják
(tilos önhatalom), birtokvédelem illeti meg.
190. § (1) A birtokos a birtoka ellen irányuló támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - önhatalommal is elháríthatja.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalmúlag csak akkor lehet fellépni, ha más birtokvédelmi eszközök igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

A birtokvédelem fajtái:
 a jogos önhatalmat, 
 a hatósági úton, illetve 
 a bíróság útján érvényesített birtokvédelmi eljárást. 

A hatósági úton és a bíróság útján érvényesített birtokvédelmi eljárást már az előző fejezetben tárgyaltuk, így most a polgárőr intézkedések szempontjából a jogos önhatalom szabályai kerülnek áttekintésre. A tulajdonos a birtokvédelem szabályai szerint önhatalommal is kizárhat, vagy elháríthat minden olyan jogellenes beavatkozást vagy behatást, amely tulajdonjogának gyakorlását akadályozza, korlátozza, vagy lehetetlenné teszi. A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.

Önhatalommal nemcsak a tulajdonos élhet, hanem mindazok, akik más jogcímen ugyan, de jogosan tartják a dolgot birtokban. 

A jogos önhatalom keretében a birtokos:
- mindenkitől követelheti, hogy tartózkodjék birtoklásának önhatalmú megzavarásától,
- a birtoka ellen irányuló közvetlen jogtalan támadást - a birtok megvédéséhez szükséges mértékben - elháríthatja,
- az elveszett birtokot önsegéllyel visszaszerezheti, ha más eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.

Az önhatalom sokféle, arra alkalmas tevékenységet jelenthet, megvalósítható: 
- saját testi erővel, 
- maga által használt eszközökkel, 
- mechanikai, elektronikai eszközökkel,
- házőrző vagy őrkutya alkalmazásával, 
- más személy megbízásával.
Az önhatalmú jogérvényesítés szabályaira figyelemmel a majdani tulajdon- vagy birtoksérelem megakadályozása érdekében számtalan óvintézkedés hozható. A tulajdonos, a birtokos valamint az általuk megbízott személy a használatában lévő helyiséget (ingatlant) kerítéssel, ráccsal, zárszerkezettel, riasztóberendezéssel védheti, személlyel vagy éppen kutyával őriztetheti. A nem kívánatos jelenségek elkerülése érdekében szabályokat vezethet be e belépésre, bent tartózkodásra, a kívánatos magatartásra. A tulajdonjog sértetlenségéhez fűződő társadalmi és egyéni érdek elismerése sem vezethet drasztikus óvintézkedésekhez, ami más testi sérüléséhez, netán halálához vezethet (pl. áram vezetése kerítésbe, kilincsbe). Az ilyen veszélyeztetés már bűncselekmény, így határt szab az óvintézkedéseknek.
(A megelőző jogos védelem lényegét a korábbiakban ismertettük.)
Maga a tevőleges önhatalom csak a birtok megvédéséhez szükséges mértékben gyakorolható. Egyrészt a birtokos cselekménye csak addig terjedhet, ameddig az a tényleges birtok megvédését célozza. Magatartása nem alakulhat át megtorlássá, mert ebben az esetben már ő is jogellenes cselekményt, adott esetben birtokháborítást követ el. Másrészt a birtokos a birtoka megvédése érdekében nem okozhat a birtoksértőnek aránytalanul nagyobb kárt (hátrányt), mint amilyen őt a birtokháborítás következtében érte.
Az elveszett birtok önhatalmúlag visszaszerezni csak akkor lehet, ha az - egyéb törvényes (hatósági, igazságszolgáltatási) eszközök igénybevételével járó - időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná. A visszaszerzés érdekében való önhatalmú, erőszakos fellépés egyébiránt tilos. Megengedettnek az olyan eseteket tekinthetjük, amikor némi üldözés árán a támadó elfogása, az ellopott dolognak a tolvajtól való visszavétele kézenfekvő megoldás. Nem kell bírósági eljárásra várni, ha a helyszínen azonnal megtehető intézkedés nyilvánvaló és indokolt. Az már önbíráskodás bűntette, ha a sértett vagy megbízottja az elkövető lakcímét kinyomozza, odamegy, és erőszak vagy fenyegetés alkalmazásával visszaveszi tulajdonát.

8.2.6. Igazoltatás kezdeményezése
A rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 24. § (4) bekezdése szerint a rendőrt a jogainak érvényesítése végett bárki felkérheti más személy igazoltatására. Ha az igazoltatást kérő valószínűsíti, hogy az igazoltatáshoz jogos érdeke fűződik, és a személyazonosságát igazolja, a rendőr a kérést teljesíti. Az igazoltatott adatait a rendőrkapitányság adja ki az igazoltatást kérőnek, ha az adatokhoz fűződő jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.

A rendőr helyszínre hívásával tehát igazoltatás csak akkor kezdeményezhető, illetve az igazoltatásra vonatkozó kérésnek a rendőr csak akkor tesz eleget, ha:
a) az igazoltatást kérőnek jogos érdeke (pl. kártérítési igény) fűződik ahhoz, hogy megismerhetők legyenek más személy személyazonosító adatai,
b) a rendőrhatóság előtt hitelt érdemlően (pl. okirattal, tanúval) tudja igazolni az adatokhoz fűződő jogosultságát.
Ha az igazoltatást kérő az igazoltatást követő 8 napon belül az adatok kiadását nem kéri, vagy a jogosultságát nem igazolja, a rendőrség az igazoltatott felvett adatait megsemmisíti. Az adatok kiadásáról az igazoltatott személyt a rendőrség írásban értesíti. Az értesítésben közli az igazoltatást kérő igényének indokait. Ha az igazoltatott kéri, az igazoltatást kérő személyazonosító adatait az igazoltatottal ugyancsak közlik. A kiadott adatokat az igazolt jogosultságtól eltérő célból és módon nem lehet felhasználni.

8.2.7. Feljelentés bűncselekmény vagy szabálysértés miatt
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 171. § (1) bekezdése értelmében bűncselekmény miatt bárki tehet feljelentést.
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 82. § (1) bekezdése szerint szabálysértési eljárás feljelentés, illetőleg a szabálysértési hatóság részéről eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. A feljelentést - ha jogszabály másképp nem rendelkezik -szóban vagy írásban bármely személy vagy szerv megteheti. A szóban tett feljelentést jegyzőkönyvbe kell foglalni.

8.3. A polgárőr legújabb jogosultságai
A polgárőrök iskolák közelében a kijelölt gyalogos-átkelőhelyeknél, illetve esetenként közlekedési baleset helyszínén, rendőri felkérésre, a közlekedés rendjéről szóló jogszabályoknak megfelelően korábban is jelzőőrként közreműködtek a balesetek megelőzésében és a közlekedés biztonságának elősegítésében. E tevékenység ellátását a mindennapok közlekedési eseményei igazolják, ezért vált szükségessé a polgárőrök e jogosultságának megerősítése és annak törvényben való szerepeltetése.

8.3.1. A polgárőr jelzőőri tevékenysége
Jelzőőr: az a személy, aki az úton előzetes felhatalmazás alapján jogosult ideiglenes jelleggel forgalmat irányítani.
8.3.1.1 Jogalap 
- A közbiztonság és a közrend védelmében, illetve fenntartásában közreműködő szervezetekre vonatkozó egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi LXXXIV. törvény 39. § alapján a Polgárőrségről szóló törvény (Pötv.) 4/A. §-a ad felhatalmazást a polgárőrség számára a jelzőőri feladatok ellátására, mint korlátozott forgalomirányítási jogosultságra.
- A várhatóan 2009 decemberében elfogadásra kerülő legújabb KRESZ-módosítás 3. §-ában az alábbiak szerepelnek: KRESZ 7. § és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép: „7. § A jelzőőr vagy a polgárőr jelzőtárcsával vagy - feltartott, vagy vasúti átjárónál az úttesten állványra helyezett - piros fényű lámpával adott jelzésére meg kell állni."

8.3.1.2 A polgárőr jelzőőri jogosultsága 
A polgárőr jelzőőri jogosultsága fennáll: 
1. közúti közlekedési baleset helyszínén; 
2. óvodák és általános iskolák közvetlen közelében.
ad 1) Közúti közlekedési baleset helyszínén
A polgárőr a közúti közlekedési baleset helyszínén a közlekedés zavartalanságának biztosítása érdekében jogosult jelzőőri feladatok ellátására. A rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínén a polgárőr a rendőrség megérkezéséig önállóan, azt követően a rendőrség felkérésére és utasításainak megfelelően folytathatja a jelzőőri tevékenységét. A jelzőőr a tevékenységét legalább 10 méterrel a közúti közlekedési baleset helyszíne előtt látja el.
A polgárőr a rendőri intézkedést igénylő baleset helyszínére érkezését követően haladéktalanul értesíti a rendőrséget. Az értesítés kiterjed a baleset jellegére, a sérültek számára, valamint arra, hogy a polgárőr megítélése szerint milyen veszélyhelyzet állt elő.
ad 2) Óvodák és általános iskolák közvetlen közelében
A polgárőr - a polgárőrség és az óvoda, valamint az általános iskola fenntartójával kötött együttműködési megállapodás alapján - jogosult a gyermekek úttesten történő biztonságos átkelésének elősegítése érdekében az óvodák és általános iskolák közvetlen közelében jelzőőri feladatokat ellátni.

8.3.1.3 A jelzőőri feladatok végrehajtásának közös szabályai
Mind a baleset helyszínén, mind az óvodák és iskolák közvetlen közelében történő jelzőőri tevékenységre vonatkoznak a következő szabályok:
a) A jelzőőr nappal jelzőtárcsával, éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén piros fényt adó lámpával irányítja a forgalmat. 
b) Munkáját egyértelműen látható, illetőleg hallható jelzésekkel köteles összehangolni. 
c) A forgalomirányító pontot úgy kell kiválasztani, hogy a jelzőőr személyes biztonsága mindvégig fennálljon, továbbá a jelzőőr az irányító pontról az útvonal forgalmát át tudja tekinteni, valamint a jelzőőrnek és jelzéseinek a megállási látótávolságból folyamatosan láthatóknak kell lenniük.
d) Ha a közúti közlekedési baleset helyszínén a forgalmat jelzőőr irányítja, „Egyéb veszély" jelzőtáblát - jelzőőrre utaló kiegészítő táblával - kell elhelyezni:
- lakott területen kívül minden esetben,
- lakott területen, ha a jelzőőr és jelzése 50 méterről folyamatosan és egyértelműen nem látható.
e) A jelzőőri feladatokat ellátó polgárőr e tevékenysége során megkülönböztető mellényt köteles viselni, amely jól látható Polgárőrség felirattal van ellátva.

8.3.1.4 A közúti járművek megállításának módszertana
A polgárőr feladatainak ellátása során, mások jogainak védelme mellett, óvja saját életét, testi épségét és személyes szabadságát. Az általános prevenciót (megelőzést) az szolgálja a legjobban, ha a polgárőr magatartását, viselkedését helyesen választja meg. Ehhez elengedhetetlenül szükséges, hogy ismerje és helyesen alkalmazza a megállítás szabályait, amelyek az adott helyzetben a legcélravezetőbbek.
Egyedül a polgárőr járművet - jelzőőri teendők ellátása során - csak akkor állítson meg, ha végrehajtásának biztonságos feltételei az adott körülmények között adottak. (Ezt a szabályt főszabályként kell érteni, annak ellenére, hogy sajnos az életben igen gyakran előfordul, hogy nincsenek meg a szükséges feltételek a megállításra.) 

Egy polgárőr által végrehajtott megállítás szabályai:
 elfoglalt pozíció a szélső forgalmi sáv járda, útpadka felőli része;
 megfelelő távolságról történő jelzésadás, a megállásra való felkészülés és végrehajtás érdekében;
 a jelzőőr a köralakú, fehér szegélyű, piros színű jelzőtárcsát nyújtott karral, függőlegesen tartsa a magasba;
 a megállási szándék figyelemmel kísérése és amennyiben nem észlelhető a megállás szándéka, úgy felkészülés a jármű előli kitérésre, a forgalommal nem érintett járda (útpadka, árok stb.) irányába;
 a szabad jelzést a kinyújtott karral tartott jelzőtárcsa jelzi a karral párhuzamosan érkező forgalom résztvevői számára;
 a gyorsító jelzést a jelzőőr a jelzőtárcsát tartó karjának vízszintesen történő kinyújtásával, majd maga előtt történő ismételt behajlításával jelzi;
 a lassító jelzés a vállmagasságban tartott jelzőtárcsa le- és felfelé történő mozgatásával történik.

Járőrpár által végrehajtott megállítás szabályai:
 a jelzőőri jelzést adó polgárőr (megállító polgárőr: a járőrvezető) által elfoglalt pozíció a szélső forgalmi sáv járda, útpadka felőli része;
 megfelelő távolságra történő jelzésadás, a megállásra való felkészülés és annak biztonságos végrehajtása érdekében;
 a megállító a jelzőőr a köralakú, fehér szegélyű, piros színű jelzőtárcsát nyújtott karral, függőlegesen tartsa a magasba;
 a biztosító polgárőr (járőrtárs) által elfoglalt pozíció a járda (útpadka stb.) azon része, ahol ha szükséges, segítséget tud adni a jármű vezetőjének;
 a járőrtárs a megálló jármű ablakain át figyelemmel kíséri a járműben tartózkodókat és jelzi a járőrvezető részére, hogy minden rendben van-e.

8.3.1.5 A jelzőőr és az irányító elhatárolása 
A jelzőőrt el kell határolni az irányító (más néven: közreműködő, segítő) személytől. A jelzőőr utasítást adhat a közlekedés valamennyi résztvevője számára és teljes mértékben (jogilag, anyagilag, erkölcsileg) felel az általa adott jelzésekért. Az irányító személy nem adhat utasítást, de nem is felel semmiért. Ennek alapján a jelzőőrnek a jelzéseit szabályosan, időben, jól láthatóan kell adnia, és akkor a közlekedés valamennyi résztvevője a jelzőőr jelzéseinek (utasításainak) köteles eleget tenni.

8.3.1.6 Rendkívüli események
Amennyiben a jármű vezetője a polgárőr (jelzőőr) jelzésére nem áll meg, ebből büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás indítására kerülhet sor. Mobiltelefonon vagy hasábrádión azonnal jelenteni kell az illetékes rendőrkapitányság ügyeletére, s ezt követően a rendőrségnek kötelessége megtenni a továbbiakban szükséges intézkedéseket. Az ügyeletnek jelenteni kell, hogy mikor, hol történt; a gépkocsi rendszámát, típusát; abban hányan ültek; milyen irányból érkezett és milyen irányba ment tovább, a tanúkat vissza kell tartani, de ha sürgősen távozniuk kell a helyszínről, legfontosabb adataikat (név, lakcím, elérhetőség) rögzíteni kell. A nyomonüldözés a Rendőrség feladata.
Az ügyből származható eljárások
1. amennyiben az elhajtó gépkocsi szándékosan veszélyeztette a polgárőr életét, testi épségét: Btk. 166. § Emberölés (befejezett stádium vagy kísérlete); 
2. Ha a polgárőrnek el kellett lépnie (előfordult, hogy ugrania kellett), megvalósul a Btk. 186. § (1) bek. Közúti veszélyeztetés bűntette és ezzel halmazatban a Btk. 230. § - figyelemmel a Btk. 229. §-ra;
3. A korábban említett feltételek együttes fennállása esetén a Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak. 
4. A fentieken túl még előfordul a Btk. 188. § Járművezetés ittas vagy bódult állapotban, vagy például vagyon elleni bűncselekmény stb.
Miért nem állnak meg a járművezetők: leggyakrabban ittasság miatt; de előfordulhat, hogy éppen akkor jön a betöréses lopás vagy rablás helyszínéről stb. és mindenáron a lehető leggyorsabban távozni akar a helyszínről.

8.3.2 A polgárőr gázspray -használati jogosultsága
8.3.2.1 Jogalap
A Pötv.-t módosító 2009. évi LXXXIV. törvény 37. § (1) bekezdése iktatta be ezt a jogintézményt. Az hatályos szabályozás szerint:
„A polgárőr tevékenysége során - a gázspray kivételével - nem tarthat magánál közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, továbbá nem viselhet lőfegyvert." (Tehát a polgárőr szolgálatának teljesítése során - a feltételek megléte esetén - csak gázspray-t tarthat magánál, más, a közbiztonságra veszélyes eszközt nem!)
8.3.2.2 A gázspray viselésének indokai
A polgárőrségről szóló törvény alapján eddig a polgárőr nem tarthatott magánál tevékenysége során közbiztonságra különösen veszélyes eszközt, és nem viselhetett lőfegyvert. Az éjszakai járőrözéseik során különösen vidéken, városi külterületeken, tanyákon a polgárőröket gyakran érték és a jövőben is érhetik fenyegetések és támadások. Testi épségük megóvása érdekében biztosítani kell, hogy a polgárőrök feladataik jogszerű teljesítése során jogos védelmi helyzetben alkalmazható eszközökkel hatékonyan megvédhessék magukat.
8.3.2.3 A gázspray-használat szabályai
A gázspray használatának vannak általános és különös szabályai. Általános szabályok alatt azokat a szabályokat értjük, amelyek az alkotmányosság, az emberiesség és a demokratizmus elveinek, követelményeinek érvényre juttatását szolgálják. A gázspray használatának különös szabályai azok a szabályok, amelyek a különböző konkrét jogszabályokból vezethetők le.

A gázspray alkalmazásának elvei, általános szabályai
 Jogszerűség;
 Szakszerűség;
 Szükségesség;
 Arányosság, fokozatosság.
A jogszerűség azért fontos követelmény, mert a gázspray alkalmazása az érintett személy valamely alapjoga érvényesülésének korlátozásával jár, így különösen az egészséghez, a testi épséghez, valamint a személyes szabadsághoz és mozgásszabadsághoz fűződő jogok sérelmével járhat. Általános jogelv, hogy az említett alapjogok a legmagasabb jogszabálynak minősülő törvények rendelkezései szerint korlátozhatók. A polgárőr által alkalmazható gázspray használatát a Pötv. szabályozza. E szabályokat a gázspray alkalmazásának különös szabályai alcím alatt részletezzük.
A szakszerűség követelményének akkor felel meg a gázspray használata, ha az alkalmazás végrehajtásának minden mozzanata szakmailag megalapozott és a vonatkozó elméleti és gyakorlati elvárásoknak megfelel, továbbá minden személyes, anyagi, szociális vagy politikai befolyástól mentesek legyenek. A szakszerűség követelménye ugyanakkor nem csak a beavatkozás mikéntjére, hanem a mértékére is vonatkozik.
A szükségesség azt jelenti, hogy a polgárőrnek az adott helyzetben nincs más lehetősége a törvényes cél elérésére, mint a gázspray alkalmazása, vagyis elkerülhetetlenné válik a gázspray használata a jogtalan támadás elhárítása érdekében. Amennyiben más, enyhébb fokozatú megoldás is választható, a polgárőrnek ez utóbbi megoldást kell választania.
Az arányosság és fokozatosság elvének betartása akkor valósul meg, ha az alkalmazott eszköz, jelen esetben a gázspray alkalmazása arányban áll a jogtalan támadással, az elkövetett cselekmény súlyával. Így figyelembe kell venni az elkövető fizikai erejét, életkorát, nemét, számát, az esetlegesen általa használt eszközt. Mérlegelni kell azt is, hogy a polgárőr számára rendelkezésre álló intézkedési fajták közül melyiket alkalmazza az adott helyzetben. 
A gázspray alkalmazásának különös szabályai
 Polgárőr egyesület gázspray-t csak nagykorú polgárőr részére adhat át használatra. Az átvevő polgárőr felelős az eszköz biztonságos tárolásáért, megóvásáért, jogszerű használatáért. A gázspray-t a polgárőr szolgálaton kívül az illetéktelen hozzáférést kizáró módon, elzárva köteles tartani. Tilos őrizetlenül hagyni vagy a használatára nem jogosult személy őrizetére bízni.
 A polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben, aktív támadás leküzdésére használhat gázspray-t. A gázspray alkalmazására a saját vagy mások életét, testi épségét közvetlenül veszélyeztető támadás elhárítására miatt, vagy ha a polgárőr úgy ítéli meg, hogy a támadónál mutatkozó jelentős erőfölény miatt a testi erővel történő elhárítás nem vezet eredményre.
 A gázspray használata esetén kerülni kell a sérülés okozását. 
 A polgárőr a gázspray használata során megsérült személy részére - amint ez lehetséges - köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos elláthassa.
 Azt a személyt, aki a szolgálatban jogszerű tevékenységet folytató polgárőrrel szemben jogtalan támadást intéz, és ennek elhárítása érdekében gázspray alkalmazására kerül sor, - amennyiben a helyszínen lévő polgárőrök és segítőik erőfölénye azt biztonságosan lehetővé teszi - el kell fogni, és a rendőrség helyszínre érkezéséig a helyszínen vissza kell tartani. A gázspray alkalmazásáról a rendőrséget akkor is haladéktalanul értesíteni kell, ha a jogtalan támadás mások személye, javai vagy a közérdek ellen irányult, vagy a támadó személy a helyszínről elmenekült.
 A gázspray nem alkalmazható:
- intézkedés kikényszerítésére;
- passzív ellenszegülés megtörésére;
- megtorlásként;
- jogtalan támadás megszűnése után.
A gázspray-t a polgárőr kizárólag jogos védelmi helyzetben, saját elhatározása alapján, a saját, illetőleg mások személye, javai vagy közérdek ellen intézett, illetőleg ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárítására használhatja. Gázspray használatára a polgárőr nem utasítható. A polgárőr által használható gázspray típusa megegyezik a rendőrségnél rendszeresített típussal. A rendőrséggel írásba foglalt megállapodás alapján együttműködő polgárőrszervezet gázspray-t -- a külön jogszabályban meghatározottak szerint, térítés ellenében - a rendőrségtől igényelhet.

8.3.2.4 A gázspray használatának metodikája (módszertana)
A spray használata előtt a polgárőröknek elméleti és gyakorlati képzést kell kapniuk. Egyrészt arról, hogy milyen helyzetben használható jogszerűen, másrészt azért, hogy a gáz ne okozhasson maradandó károsodást vagy sérülést. Meg kell tanulni a szakszerű használatát, azt, hogy mikor, milyen irányba kell tartani ahhoz, hogy csak arra a személyre kerüljön belőle, akinek valóban szánjuk, aki arra okot adott (a jogtalan támadóra).
Először is, tudnunk kell, hogy mit használunk. A gázspray is olyan, mint egy fegyver, amelyet meg kell tanulnunk használni, sőt gyakorolni kell az alkalmazását. Először is tapogassuk, nézegessük kicsit, próbálgassuk a stabil fogását.
A gázspray gyakorlatban történő alkalmazása
 A gázsprayt csak olyan támadás elhárítására alkalmazzuk, amikor a támadó testközelben van, és nincs olyan tényező, amely az eredményes alkalmazását meghiúsítaná. Alapvető feltétel tehát, hogy a gázpermet viszonylag kis távolságról érje a támadó személyt. Nagyobb távolságról (2-3 méter) nem tud kiváltani kellő hatást a nagy szóródás miatt. Erősen ittas, alkoholos vagy kábítószeres befolyásoltság alatt álló személyeknél, vagy szemüveget viselővel szemben a gázspray alkalmazása csak mérsékelt eredménnyel járhat. 
 A gázsprayt éles helyzetben úgy kell megfogni, hogy a kezünkből ne lehessen ütéssel, rúgással kitaszítani, tehát szorosan, marokban tartva, minden ujjunkkal „átkarolva" tartsuk úgy, hogy a hüvelykujjunk közben a gombon van rajta. Így biztosak lehetünk abban, hogy nem tévesztjük el az irányt, mivel a gázspray gombja körül kialakított perem megakadályozza ezt. 
 Miután biztosan fogjuk a kezünkben a flakont, célozzunk vele a támadó arcára, lehetőleg a személy orr- és szájnyílásától 20-40 cm távolságból, és azonnali gombnyomással aktiváljuk! Tapasztaljuk ki, mekkora erő kell a gomb lenyomásához, mennyi permet távozik belőle és milyen sebességgel stb.! 
 A gázspray használatát gyakorolni kell, és a készség szintjén kell elsajátítani! Gázspray-t ruházat alatt rejtve kizárólag nagykorú polgárőr birtokolhat és használhat a polgárőr tevékenységének végzése során. Tegyük be a zsebünkbe, vagy csíptessük az övünkre, nadrágunkra, de semmiképpen nem javasolt a táskában történő elhelyezése, mert onnan nincs idő elővenni a hirtelen előállt szükséghelyzetben. Lehetőleg a derékszíjon jobb oldalon rögzített hordtáskában, derékszíj hiánya esetén zsebbe rejtetten, de könnyen hozzáférhető helyen érdemes tartani.
 Használatát lehetőleg mindig előzze meg a tevékenység abbahagyására vonatkozó felszólítás, illetve a gázspray használatára vonatkozó figyelmeztetés. Amennyiben a gázspray támadáselhárító eszközként történő használatának feltételei fennállnak az alkalmazó polgárőr köteles a támadó személyt előzetesen felszólítani cselekvése, tevékenysége abbahagyására. Ha a felszólítás hatástalan maradt, következnie kell a figyelmeztetésnek, hogy gázspray alkalmazására kerül sor. A figyelmeztetés rövid, határozott és jól érthető legyen. Lehetőleg úgy kell végrehajtani, hogy a közelben tartózkodók is jól hallják. E figyelmeztetések akkor mellőzhetők, ha a figyelmeztetéssel, illetve a felszólítással járó késedelem veszéllyel járna. 
 A figyelmeztetés elhangzása után a polgárőr a könnygázszóró palackot hirtelen vegye elő és a személy arcára irányítva egy- másfél méteres távolságból folyamatos nyomással fél, maximum egy másodpercig alkalmazza. Felesleges hosszú másodpercekig, s főleg legyező mozdulatokkal nyomni a szórófejet. 
 Amennyiben a körülmények azt lehetővé teszik, a használat előtt célszerű szabad térben a spray működőképességének ellenőrzését elvégezni, mert látható lesz a permetfelhő nagysága, terjedési távolsága, és érzékelhető a működtetéshez szükséges erő.
 Minden esetben figyelembe kell venni a jelenlévő légáramlatot, elkerülendő, hogy a könnygáz a saját vagy más személy arcába kerüljön. Szembe fújó szélben a polgárőr ne alkalmazza a gázsprayt. Egy jól irányzott, „kiadós" fújás kb. 5-10 percre teszi harcképtelenné a támadót. Ez az idő általában elegendő arra, hogy sor kerüljön további intézkedés foganatosítására.
 A polgárőr a gázspray használata után meg kell győződni arról, hogy az a személy, akivel szemben a gázspray használata történt, megsérült-e. Ha igen, a sérült személy részére a polgárőr köteles segítséget nyújtani, szükség esetén pedig gondoskodni arról, hogy a sérültet orvos láthassa el.
 Ha sérülés nem következett be, és a jogtalan támadás abbamaradt, a polgárőr a kívánt célt elérte, az érintett személy figyelmét fel kell hívnia arra, hogy ne dörzsölje a szemeit, és szükség esetén vízzel semlegesíthető a gázspray további hatása.
 A gázspray alkalmazásáról - legkésőbb az alkalmazást követő munkanapon - az egyesület elnökének útján írásban kötelező bejelenteni a használat helye szerint illetékes rendőrkapitányságon - a szolgálati kézikönyv előírásainak megfelelően -, amelyhez csatolni kell az esetleges támadó eszközöket, a bűnjeleket, és az esetlegesen felvett látleletet. A bejelentés tartalmazza: a polgárőr adatait; mikor, hol, kivel szemben milyen típusú gázspray-t használt; a használat eseményszerű okát, a megelőző intézkedéseket; sérülés történt-e (ha igen, milyen sérülés); sor került-e elsősegélynyújtásra, orvosi ellátásra; hol tartózkodik a sérült; amennyiben orvosi ellátásra sor került, az orvos adatait, a mentőautó forgalmi rendszámát; károkozás történt-e, ha igen milyen jellegű a kár; a helyszínre, a tanúkra, egyéb körülményekre vonatkozó adatokat.

8.3.2.5 A polgárőrök által használható gázspray nyilvántartásának és tárolásának rendje 
Az egységes gyakorlat kialakítása érdekében a Polgárőr Egyesületek- a rendőrségtől átvett gázsprayt - az alábbi eljárási rendnek megfelelően tárolják és vezessék a nyilvántartást.
a) A polgárőr egyesület elnöke által darabszám szerint átvett gázspray tárolása a helyi polgárőrség által használt épület helyiségében biztonsági zárral ellátott faszekrényben történjen.
b) A kulcs tárolása oly módon történjen, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férjen hozzá.
c) Azoknál a polgárőr egyesületeknél, ahol állandó diszpécser szolgálat vagy szolgálatszervező működik, célszerű a tárolásra szolgáló szekrény kulcsát részükre átadni. Ők lesznek jogosultak a gázspray kiadásáról, leadásáról nyilvántartást vezetni - milyen időpontban kinek vagy kiknek adták ki az eszközt. Az átvevők ezt aláírásukkal igazolják. A nyilvántartó füzetbe a leadás időpontját és az átvevő személyét, annak aláírásával vezetni kell.
d) Ahol nincs állandó diszpécser szolgálat az egyesület elnöke jelöljön ki olyan személyt vagy személyeket, akitől a tároló szekrény kulcsa felvehető és a nyilvántartó füzet vezetését végzi a c) pont szerint.
e) Az átvevő nyilatkozata a munkavédelmi szabályokra történt kioktatásról. 
f) A nyilvántartó füzet tartalmazza:- sorszám, név, aláírás, azonosító okmány száma (személyi igazolvány száma, vagy vezetői engedély száma), a kiadás időpontja, a leadás időpontja.

A gázspray tárolására vonatkozóan fontos tudni, hogy 
 60 °C felett nem tárolható. 
 Tűzbe, szemétbe még üres állapotban sem dobható.
 Felnyitni nem szabad. 
 Használata közben dohányozni és nyílt lángot használni tilos.

8.4. Intézkedési kötelezettségek
8.4.1 Segítségnyújtási kötelezettség sérült vagy közvetlen veszélyben lévő személynek
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 172. § (1) alapján mindenki köteles a tőle elvárható segítséget nyújtani sérült vagy olyan személynek, akinek az élete vagy testi épsége közvetlen veszélyben van.
E kötelezettség teljesítésében fontos az elvárható mérték megítélése. Így például:
a) Mindenkitől elvárható, hogy a sérült vagy bajbajutott megmentése érdekében segítséget hívjon, a környezetében lévőket, a mentőket, a tűzoltókat, a rendőrséget segítségül hívja.
b) Egy gépjárművezetői jogosítvánnyal rendelkező felnőtt embertől elvárható a helyszíni elsősegélynyújtás megkezdése.
c) Elvárható, hogy a helyszínen vagy annak közelében lévő, a közvetlen életveszély elhárítására alkalmas eszközt valaki a mentés megkezdése érdekében rendelkezésre bocsássa.

Aki a segítségnyújtást elmulasztja, alapesetben vétséget követ el. Bűntett valósul meg akkor, ha a sértett meghal, és életét a segítségnyújtás megmenthette volna. Súlyosabb megítélés alá esik a segítségnyújtás elmulasztása akkor, ha a veszélyhelyzetet az elkövető idézi elő, vagy ha a segítségnyújtás egyébként is a kötelessége lenne.

8.4.2 Értesítési és közreműködési kötelezettségek teljesítése
A tűzvédelmi és a katasztrófavédelmi jogszabályok az állampolgár részére veszélyhelyzet esetén jelentési és közreműködési kötelezettséget írnak elő.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 5. § (1) bekezdése szerint, aki tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, köteles azt haladéktalanul jelezni a tűzoltóságnak, vagy ha erre nincs lehetősége, a rendőrségnek vagy a mentőszolgálatnak, illetőleg a települési önkormányzat polgármesteri hivatalának (körjegyzőségnek). A magánszemélyek és a jogi személyek egyaránt a tűzjelzéséhez, a segítségkéréshez híradási eszközüket kötelesek rendelkezésre bocsátani, szükség esetén járműveikkel segítséget nyújtani.
A tűzoltás-vezető (tűzoltó) a tűzoltáshoz magánszemélyeket a tűz oltásában és a mentési munkálatokban az életkoruk, egészségi és fizikai állapotuk alapján elvárható közreműködésre kötelezhet.

A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 24. § (1) alapján, aki a katasztrófát a vagy annak veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles bejelenteni azt a katasztrófavédelem hivatalos szerveinek, illetve az önkormányzati tűzoltóságnak és a polgármesteri hivatalnak.

A természetes személyek és szervezetek a védekezés közvetlen irányításáért felelős vezető felszólítására kötelesek a védekezést elősegíteni:
a) adat és egyéb információk közlésével,
b) közvetlen részvétellel,
c) a védekezés céljára alkalmas ingó és ingatlan dolog rendelkezésre bocsátásával, igénybevételének tűrésével.
E kötelezettségek teljesítése csak akkor tagadható meg, ha a kötelezettség teljesítésével a felszólított önmaga vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlen és súlyos veszélynek tenné ki.

Oldal: Polgárőr alapismeretek V.
Szécsényfelfalu Községi Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület - © 2008 - 2024 - felfalu.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat