II.

ISMERETEK A BÜNTETŐJOG ÉS A SZABÁLYSÉRTÉSI JOG KÖRÉBŐL

7.1. Bűncselekmények, elkövetők
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) rendelkezik arról, hogy mely emberi cselekmények minősülnek bűncselekményeknek, és hogy azokra nézve milyen büntetések szabhatók ki. 

A bűncselekmény fogalma
A Btk. meghatározása szerint a bűncselekménynek az a cselekmény minősül, amely veszélyes a társadalomra és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. 
A társadalomra az a magatartás veszélyes, amely a Magyar Köztársaság állami, gazdasági, társadalmi rendjét, az állampolgárok személyi és anyagi érdekeit sérti, vagy veszélyezteti.

A bűncselekmény bűnösség szerinti osztályozása
Bűncselekményt szándékosan vagy gondatlanul lehet elkövetni. Szándékosságról akkor beszélünk, ha valaki a magatartásának következményeit kívánja, vagy e következményekbe belenyugszik. Gondatlanul az követ el bűncselekményt, aki előre látja ugyan magatartásának lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában. Ugyancsak gondatlan az, aki e következmények lehetőségeit azért nem látja előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztja.

A bűncselekmény súly szerinti osztályozása
A bűncselekménynek két alakzata van: a bűntett és a vétség. A bűntett az a szándékosan elkövetett bűncselekmény, amelyre a törvény két évnél súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. Mindazok a bűncselekmények pedig, amelyek nem tartoznak az előbb meghatározott körbe, vétségnek minősülnek.

A bűncselekmény stádiumai
A törvény általában a befejezett bűncselekményt bünteti, azonban súlyosabb esetekben - s erre a Btk. az egyes bűncselekmények ismertetésénél utalást is tesz - az előkészület és a kísérlet is büntetendő.

Kísérlet
Kísérlet miatt az a személy büntetendő, aki a szándékos bűncselekmény elkövetését megkezdi, de nem fejezi be. A törvény a kísérletre is a befejezett bűncselekmény büntetési tételét alkalmazza. A büntetést azonban korlátlanul enyhíteni vagy mellőzni is lehet, ha a kísérletet alkalmatlan tárgyon vagy alkalmatlan eszközzel követik el. Nem büntethető kísérlet miatt az, akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény befejezése, továbbá az sem, aki az eredmény bekövetkezését önként elhárítja.

Előkészület
Ha a törvény külön elrendeli, előkészület miatt büntetendő, aki a bűncselekmény elkövetése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő feltételeket biztosítja, az elkövetésre felhív, ajánlkozik, vállalkozik, vagy a közös elkövetésben megállapodik. Nem büntethető előkészület miatt:
a) akinek önkéntes elállása folytán marad el a bűncselekmény elkövetésének a megkezdése;
b) aki az elkövetés elhárítása céljából felhívását, ajánlkozását, vállalkozását visszavonja, vagy arra törekszik, hogy a többi közreműködő az elkövetéstől elálljon, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének megkezdése bármely okból elmarad;
c) aki az előkészületet a hatóságnál feljelenti.

A bűncselekmény elkövetői
Bűncselekményt:
1. a tettes,
2. a társtettes, 
3. a felbujtó és 
4. a bűnsegéd követhet el.

A bűncselekmény Btk.-ban leírt törvényi tényállását a tettes önállóan valósítja meg. 
A társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. 
Felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. 
Bűnsegéd az, aki a bűncselekmény elkövetéséhez szándékosan nyújt segítséget. 

A felbujtót és a bűnsegédet a törvény együttesen részeseknek is nevezi. A törvény azonban a részesekre is azt a büntetési tételt alkalmazza, amelyet a tettesekre állapít meg.

7.2. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályai
A Btk. megállapít néhány olyan esetet, amikor a bűncselekmény elkövetőjét büntetőjogilag nem lehet felelősségre vonni. Ezeknek az eseteknek az első csoportjába a büntethetőséget kizáró okok, a másodikba a büntethetőséget megszüntető okok tartoznak.

A büntethetőséget kizáró okok

A gyermekkor. A 14. életévét be nem töltött személy - a gyermekkorú - bűncselekmény elkövetése miatt nem büntethető. A fiatalkorúak, vagyis a 14. és 18. életévük között lévő elkövetők azonban - természetesen életkori sajátosságaikra figyelemmel - felelősségi-e vonhatók.

A kóros elmeállapot. A kóros elmeállapotnak több formája van, így törvény ide sorolja az elmebetegséget, a gyengeelméjűséget, a szellemi leépülést, a tudatzavart és a személyiségzavart. Azt, hogy az elkövető melyik kóros elmeállapotban szenved, az igazságügyi orvos szakértő hivatott megállapítani. Tudni kell viszont, nem tekinthető kóros elmeállapotban lévőnek az, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el.

A kényszer vagy fenyegetés. Aki olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt áll, amely miatt képtelen akaratának megfelelő magatartásra és ezért követ el bűncselekményt, nem büntethető. A büntetése viszont korlátlanul enyhíthető annak, aki azért alkalmaz kényszert vagy fenyegetést, hogy az elkövetőt korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban (vagyis, a bűncselekmény elkövetésében).

A tévedés. Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. Nem büntethető az sem, aki a cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. A tévedés viszont nem zárja ki a büntethetőséget akkor, ha azt gondatlanság okozza, és a törvény a gondatlanságból eredő elkövetést is bünteti.

A magánindítvány hiánya. A törvényben meghatározott esetekben (pl. becsületsértés, rágalmazás) a bűncselekmény csak a sértett által előterjesztett magánindítványra büntethető. A magánindítvány nem vonható vissza, és bármelyik elkövetővel szemben is terjesztik elő, valamennyi elkövetőre hatályos. Amennyiben a sértett korlátozottan cselekvőképes, a magánindítványt törvényes képviselője is, ha pedig cselekvőképtelen, kizárólag a törvényes képviselője terjeszthető elő. Ezekben az esetekben a gyámhatósági is jogosult magánindítvány előterjesztésére. Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére.

A jogos védelem és a végszükség. A polgárőr szolgálatban gyakran felmerülő kérdés, ezért annak részleteivel külön foglalkozunk.

A büntethetőséget megszüntető okok

Az elkövető halála. A halál büntetőjogi jelentősége kettős. Amennyiben az elkövető a bűncselekmény elkövetése után, de még az eljárás jogerős befejezése előtt hal meg, a büntethetősége szűnik meg. Ha pedig a halál a büntetést kiszabó ítélet jogerőre emelkedése után, de a büntetés végrehajtásának befejezése előtt következik be, a halál a büntetés végrehajtását zárja ki. A halott értelemszerűen nem büntethető, de az intézkedések közül az elkobzás kimondását a halál nem zárja ki, és az elkobzásra irányuló tárgyi eljárás a halál esetén is lefolytatható.

Az elévülés. Az elévülés az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmények esetén 20 év, egyébként az egyes bűncselekmények elkövetéséért kiszabható büntetés felső határának megfelelő idő, de legalább három év. A háborús és nép elleni bűncselekmények soha nem évülnek el.

A kegyelem. Kegyelem gyakorlására a köztársasági elnök jogosult. Az úgynevezett eljárási kegyelem büntethetőséget megszüntető ok. A végrehajtási kegyelem kizárja a kiszabott büntetés egészének vagy egy részének (esetleg hátralevő részének) a végrehajtását. A kegyelmi mentesítés a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól mentesíti - értelemszerűen a büntetés végrehajtása után - az elítéltet. A kegyelmi eljárás szabályait a büntetőeljárásról szóló törvény tartalmazza.

A Btk. az egyes bűncselekmények tényállásának ismertetése során, adott tényálláshoz kapcsoltan további egyéb megszüntető okokat is felsorol. Ezek részleteit a Btk. részletes tanulmányozás estén ismerhetjük meg.


7.3. A bűncselekmények felismerése
Ahhoz, hogy a polgárőr képes legyen a bűncselekmények megelőzésére, valamint azok elkövetése esetén a szükséges jelzésadásra, vagy annak megakadályozására, képesnek kell lennie a bűncselekmény felismerésére. Ehhez ismernie kell a bűncselekmény tényállását és azt az észlelt cselekmény alapján be kell tudnia azonosítani. Ennek érdekében sorolunk fel néhány, a közterületi álló és mozgó figyelő szolgálatok során jellemzően tapasztalható bűncselekményfajtát:

A vagyon elleni bűncselekmények közül elsőként emeljük ki a lopást. Lopást valósít meg az, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Ha az eltulajdonított dolog értéke nem haladja meg a 20 000 Ft-ot, a cselekmény szabálysértésnek minősül. Súlyosabban büntetik a lopást, illetve értékhatártól függetlenül nem minősül szabálysértésnek, ha azt
a) bűnszövetségben,
b) közveszély színhelyén,
c) üzletszerűen,
d) dolog elleni erőszakkal (pl. betörés útján),
e) helyiségbe vagy ehhez tartozó bekerített helyre megtévesztéssel vagy a jogosult (használó) tudta és beleegyezése nélkül bemenve,
f) hamis vagy lopott kulcs használatával,
g) lakást vagy hasonló helyiséget az elkövetővel közösen használó sérelmére,
h) zsebtolvajlás útján,
i) másnak a bűncselekmény elhárítására képtelen állapotát kihasználva követik el.

Sikkasztásnak az minősül, amikor valaki a rábízott idegen dolgot (pl. gépkocsivezető a rakományt, boltos az árut, raktáros a nála tárolt holmit stb.) tulajdonítja el jogtalanul, vagy azzal sajátjaként rendelkezik. A sikkasztást szintén súlyosabban büntetik, ha azt bűnszövetségben, közveszély színhelyén, vagy üzletszerűen követik el.

Csalás az, ha valaki a jogtalan haszonszerzés végett mást tévedésbe ejt, vagy tévedésben tart, és ezzel kárt okoz.

A rablás az egyik legsúlyosabb vagyon elleni erőszakos bűncselekmény. Ennek során az elkövető az idegen dolgot a jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy evégből valaki ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg valakit öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyez. Rablás az is, ha a tetten ért tolvaj a dolog megtartása végett erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz. Súlyos a rablás megítélése akkor, ha azt
a) fegyveresen,
b) jelentős értékre,
c) bűnszövetségben vagy csoportosan,
d) hivatalos személy, külföldi hivatalos személy ellen, hivatalos eljárása alatt, vagy közfeladatot ellátó személy ellen, e feladatának teljesítése során követik el.

Kifosztásnak minősül, ha az idegen dolgot a jogtalan eltulajdonítás végett valaki úgy vesz el mástól, hogy evégből lerészegíti, vagy az általa más bűncselekmény elkövetése során alkalmazott erőszak, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetés hatása alatt álló személytől vesz el.
Rongálás az, amikor idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával okoz kárt valaki. Súlyos a bűncselekmény megítélése akkor, ha
a) nagyobb kárt okoz,
b) kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,
c) vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
d) temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat rongál, vagy semmisít meg, vagy a rongálást
e) robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.

Jogtalan elsajátítást követ el, aki a talált idegen dolgot eltulajdonítja, avagy nyolc nap alatt a hatóságnak vagy annak, aki elvesztette, nem adja át, úgyszintén aki a véletlenül vagy tévedésből hozzá került idegen dolgot eltulajdonítja, vagy nyolc nap alatt vissza nem adja.

Jármű önkényes elvétele (és nem lopás) akkor valósul meg, ha valaki idegen gépi meghajtású járművet mástól azért vesz el, hogy jogtalanul használja, vagy az így elvett, illetve a rábízott ilyen járművet használja jogtalanul.

A köznyugalom elleni bűncselekmények közül elsőként említjük a garázdaságot, amely olyan vétségnek minősülő kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartás, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. A garázdaság bűntett akkor, ha
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el.

Közveszéllyel fenyegetést valósít meg az, aki más előtt olyan, a köznyugalom megzavarására alkalmas valótlan tényt állít, hogy közveszéllyel járó esemény bekövetkezése fenyeget.
Rendbontás vétségének elkövetője, aki a nyilvános rendezvény rendezőjének a rend fenntartása érdekében tett intézkedésével szemben erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg. Bűntettnek minősül, ha a rendbontást csoportosan vagy felfegyverkezve követik el. A Btk. alkalmazásában nyilvános rendezvénynek minősül a gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvény, továbbá az olyan kulturális és sportrendezvény, amely a közönség számára azonos feltételek mellett nyitva áll.

7.4. Szabálysértési ismeretek

7.4.1 A szabálysértésekről általában
Szabálysértésnek minősül az a magatartás, amely veszélyezteti az együttélési szabályokat, akadályozza, vagy zavarja a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó szabályokba ütközik. Van olyan jogellenes magatartás, amelynek kettős alakzata van: a jogszabályokban meghatározottak szerint lehet szabálysértés (például a lopás 20 000 Ft értékhatár alatt) és bűncselekmény is (például a lopás 20 000 Ft értékhatár felett).

A szabálysértések a szabálysértési kódexben találhatók. A kódex két részből áll: 
1. 1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről. 
2. A kódex második része: 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet az egyes szabálysértésekről. 
A szabálysértések döntő többsége a Kormányrendeletben található.

A szabálysértésekről szóló törvény maga is két fő részből áll: 
1. az általános részből, és
2. a különös részből.

Az általános részben találhatók valamennyi szabálysértésre vonatkozóan a rendelkezések; a különös rész a súlyosabb társadalmi veszélyességű szabálysértéseket tartalmazza. (A tulajdon elleni szabálysértés és a garázdaság szabálysértés a bűncselekmények tárgyalásánál található.)

A szabálysértési törvény célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatározott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek. E célok megvalósítása érdekében a törvény meghatározza a szabálysértések elkövetése miatt alkalmazható joghátrányokat, e cselekmények elbírálásának rendjét, s ennek keretében azt a jogot, hogy az érintettek az e törvényben meghatározott feltételek mellett bírósághoz fordulhatnak.

7.4.2. A szabálysértés törvényi fogalma
Szabálysértés az a jogellenes, tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, melyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetőit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget.
Szabálysértés nem állapítható meg, ha a cselekmény bűncselekményt valósít meg.

7.4.3. A törvény hatálya
A szabálysértések a belföldön elkövetett cselekményekre vonatkoznak állampolgárságra tekintet nélkül. Az önkormányzati rendelettel megállapított szabálysértések hatálya csak az adott önkormányzat illetékességi területére terjed ki.
A törvény területi és személyi hatálya
E törvényt - ha törvény kivételt nem tesz - a belföldön elkövetett szabálysértésekre kell alkalmazni, az eljárás alá vont személy állampolgárságára tekintet nélkül, feltéve, hogy nemzetközi szerződés vagy a szabálysértést meghatározó jogszabály másként nem rendelkezik. A nemzetközi jog alapján kiváltságot és mentességet élvező személy szabálysértés miatti felelősségre vonására nemzetközi szerződés, illetőleg a viszonosság az irányadó. A viszonosság fennállása kérdésében az igazságügyi és rendészeti miniszter nyilatkozatát kell alapul venni.

A törvény időbeli hatálya
A cselekményt az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok alapján kell elbírálni. Ha a szabálysértés elbírálásakor hatályban lévő új jogszabály szerint a cselekmény már nem minősül jogellenesnek, vagy enyhébben bírálandó el, akkor az új jogszabályt kell alkalmazni.

A szabálysértésért való felelősség
A szabálysértést - a bűncselekményhez hasonlóan - szándékosan vagy gondatlanul lehet elkövetni. Szabálysértés miatt tehát az vonható felelősségre, akinek a cselekménye szándékos vagy gondatlan, kivéve, ha a szabálysértést meghatározó jogszabály csak a szándékos elkövetést bünteti.

Felelősséget kizáró oknak minősül a gyermekkor (14. életévét be nem töltött személy), a kóros elmeállapot, a kényszer vagy fenyegetés hatása alatti elkövetés, a tévedés, valamint a jogos védelem és a végszükség. Nem lehet azonban alkalmazni a felelősséget kizáró okokat abban az esetben, ha az elkövető a jogellenes cselekményét önhibájából ittas vagy bódult állapotban követte el.

Az elkövetők
A szabálysértés elkövetője lehet: 
 tettes,
 társtettes,
 felbujtó és
 bűnsegéd. 


7.4.4 A fontosabb szabálysértések
Tiltott kéjelgés szabálysértését az követi el, aki a külön törvényben, vagy törvény felhatalmazása alapján hozott önkormányzati rendeletben a szexuális szolgáltatással összefüggő korlátozást, illetve tilalmat megszeg.
E szabálysértés elkövetője elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Súlyosabban minősül az elkövető magatartása, és elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható, ha
 a szexuális szolgáltatásra való felajánlkozása zaklató jellegű;
 nem rendelkezik a külön jogszabályban előírt orvosi igazolással.
A szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Természetvédelmi szabálysértésért felel az az elkövető, aki
a) a természetvédelmi államigazgatási szerv engedélyéhez vagy szakhatósági hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy szakhatósági hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, szakhatósági hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget,
b) természeti területen - beleértve a védett természeti területet is - a természetvédelmi célokkal össze nem egyeztethető tevékenységet folytat, szemetel, a területet más módon szennyezi, tiltott helyen tartózkodik, tiltott módon közlekedik, engedély nélkül tüzet rak,
c) védett élő szervezet egyedét, származékát vagy barlangi képződményt jogellenesen megrongál, elvisz vagy elpusztít, illetve védett vagy fokozottan védett állatfaj egyedét élettevékenységében jelentős mértékben zavar,
d) a természet védelmére vonatkozó rendelkezéseket egyébként megsérti.

A szabálysértés elkövetéséért a szabálysértő százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
A b) pontban meghatározott szabálysértés elkövetőjére a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr, valamint a természetvédelmi hatóság részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki.

Azt a védett, illetőleg fokozottan védett növény- és állatfajegyedet, annak bármely fejlődési alakját, származékát, védett ásványi képződményt, amelyre nézve a természetvédelmi szabálysértést elkövették, el kell kobozni.a szabálysértés miatt eljáró hatóság az eljárás végén elkobozza.

Ha egy fentebb említett, védett természeti érték állami tulajdonban van, akkor azt a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv lefoglalja, és az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv döntéséig gondoskodik a megőrzéséről.

E szabálysértés miatt az eljárás a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv hatáskörébe tartozik.


Környezetvédelmi szabálysértés
A környezetvédelmi szabálysértést az követi el, aki a környezetvédelmi hatóság engedélyéhez vagy hozzájárulásához kötött tevékenységet engedély vagy hozzájárulás nélkül, vagy az engedélytől, hozzájárulástól eltérő módon végez vagy végeztet, illetve a környezet elemeit a külön jogszabályban meghatározott módon terheli, illetve szennyezi, vagy az egyéb környezetvédelmi előírásokat más módon megszegi.
E szabálysértés elkövetője százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Jogosulatlan vadászat
Jogosulatlan vadászat szabálysértés elkövetésért vonható felelősségre az, aki:
 idegen vadászterületen,
 tiltott helyen vagy időben
jogosulatlanul, vad elejtésére használható és arra alkalmas állapotban lévő eszközzel tartózkodik.
E szabálysértés elkövetője százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Aki vadászjegy nélkül vagy pedig úgy vadászik, hogy nem felel meg a vadászat gyakorlására megállapított feltételeknek, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az a vadász, aki tiltott helyen vagy időben, továbbá tiltott vadra vadászik, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Aki a vadászatról szóló jogszabályok megszegésével vadásztat, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Veszélyes fenyegetés
Veszélyes fenyegetés szabálysértés elkövetéséért felel az, aki mást félelemkeltés céljából a megfenyegetett személyre vagy annak hozzátartozójára vonatkozó, a becsület csorbítására alkalmas tény nagy nyilvánosság elé tárásával komolyan megfenyeget.
E szabálysértés elkövetője elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Az ezen szabálysértés miatti eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Járművezetés az eltiltás tartama alatt
Az a bíróság vagy szabálysértési hatóság által a járművezetéstől eltiltott személy, aki a járművezetéstől eltiltás hatálya alatt annak érvényesülési körébe tartozó járművet vezet, járművezetés az eltiltás tartama alatt elnevezésű szabálysértés követi el, és elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

E szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.

Ittas vezetés
Ittas vezetés szabálysértés elkövetése miatt az vonható felelősségre, aki:
 vasúti vagy légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, továbbá közúton vagy a közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású járművet úgy vezet, hogy szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van, vagy a jármű vezetését ilyen állapotban lévő személynek engedi át,
 nem gépi meghajtású járművet szeszes italtól befolyásolt állapotban vezet vagy hajt. 
E szabálysértés elkövetője százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

Sebességkorlátozás jelentős túllépése
Sebességkorlátozás jelentős túllépése elnevezésű szabálysértést követ el az, aki a km/órában meghatározott vagy a jelzőtáblával km/órában jelzett sebességet
a) 100 km/órát meg nem haladó sebességkorlátozás esetén legalább a felével,
b) 100 km/órát meghaladó sebességkorlátozás esetén legalább a harmadával túllépi.
E szabálysértés elkövetője hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség - közúti határátkelőhelyen is - helyszíni bírságot szabhat ki.

Az elsőbbség és az előzés szabályainak megsértése
Az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályok megszegése ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Az elsőbbségre vagy az előzésre vonatkozó szabályok megszegésével a közlekedés más résztvevőjének hirtelen fékezésre vagy irányváltoztatásra kényszerítése százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése
Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértésért az a járművezető vagy állathajtó vonható felelősségre, aki járművével vagy állatával (állataival) a közlekedési szabályok szerinti tilalom ellenére a vasúti átjáróba hajt, vagy azon áthajt, és hatvanezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése
Vasúti átjárón áthaladás szabályainak megsértése miatt az vonható felelősségre, aki a közúti közlekedés szabályait megszegi és ezzel másnak vagy másoknak életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki vagy könnyű testi sértést okoz. 
E szabálysértés elkövetője százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.
Nem tekinthetők közúti közlekedési szabálynak a gyalogosra és az utasra vonatkozó rendelkezések.

Engedély nélküli vezetés
Engedély nélküli vezetés szabálysértését az követi el, aki vasúti járművet, légi járművet, gépi meghajtású vízi járművet, úszó munkagépet, illetőleg a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet, amelynek vezetésére hatósági engedéllyel nem rendelkezik, továbbá aki e járművek vezetését ilyen személynek átengedi.
E szabálysértés elkövetője százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
Azzal szemben, aki a közúti forgalomban gépi meghajtású járművet engedély nélkül vezet, a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat, továbbá a rendőrség, valamint közúti határátkelőhelyen a határőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

A járművezetők engedélyezett vezetési és pihenőidejének túllépése
Az a gépjárművezető, aki a közúti fuvarozás során a vezetési vagy a pihenőidőre vonatkozó jogszabályban meghatározott kötelezettséget megszegi 100 000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.
E szabálysértés miatt a rendőrség helyszíni bírságot szabhat ki.

Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése
Biztonságos közlekedésre alkalmatlan jármű vezetése elnevezésű szabálysértést az követi el, aki a közúti forgalomban olyan gépi meghajtású járművet vezet:
 amelynek kormányberendezése hibás, 
 üzemi fékberendezése elromlott, vagy 
 féklámpája, irányjelző berendezése (kivéve, ha kézzel megfelelő irányjelzés adható) továbbá - ha a látási viszonyok megkívánják - bal oldali első vagy hátsó helyzetjelző lámpája elromlott (kivéve, ha ezek helyettesítése más lámpával megoldható), úgyszintén az is, aki 
 a közúti forgalomban olyan villamost vezet, amelynek üzemi fékberendezése hatásosan nem működik,
E szabálysértés elkövetője ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

Közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság
A közúti jelzéssel kapcsolatos szabálytalanság szabálysértést az követi el, aki jogosulatlanul
a) közúti jelzést elhelyez, megváltoztat, felismerhetetlenné tesz, működtet vagy eltávolít,
b) közúton jelzőőrt állít, ha ezzel a közlekedés biztonságát nem veszélyezteti.

A fenti szabálysértés elkövetője ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat.

Nehéz tehergépkocsikra vonatkozó korlátozások megszegése
Az a járművezető, aki a tehergépkocsik, vontatók, mezőgazdasági vontatók és ezek pótkocsijának forgalmát korlátozó - külön jogszabályban meghatározott - rendelkezéseket megszegi, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
E szabálysértés miatt a szabálysértési hatóság járművezetéstől eltiltást alkalmazhat

Érvényes gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés nélküli vezetés
Az az üzembentartó, akinek gépjárműve érvényes kötelező felelősségbiztosítás nélkül vesz részt a közúti forgalomban, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Gépjármű-közlekedéssel összefüggő okmányokkal elkövetett szabálysértés
E szabálysértést az az elkövető valósítja meg, aki a közúti forgalomban:
a) gépjárművel nem a szabályszerű menet- vagy fuvarokmánnyal, utaslistával, üzemeltetői nyilatkozattal, utazási szerződéssel, bérleti szerződéssel, illetőleg ezek hiányában vesz részt, vagy
b) a gépjármű menet- vagy fuvarokmányát nem az előírásoknak megfelelően állítja ki, illetőleg vezeti,
A szabálysértés elkövetője harmincezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés
Az az üzemben tartó, aki érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel vesz részt a közúti forgalomban, ötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.



A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével és használatával kapcsolatos szabálysértés
A megkülönböztető jelzést adó készülék felszerelésével és használatával kapcsolatos szabálysértést az valósítja meg, aki a megkülönböztető fényjelzést vagy a hangjelzést adó készüléket
a) gépjárműre jogosulatlanul felszerel (felhelyez),
b) közterületen lévő gépjárműben engedély nélkül birtokol.

A szóban forgó szabálysértést elkövető százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

Azt a készüléket, amellyel ezen szabálysértések valamelyikét elkövették, el kell kobozni.

E szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

7.5. A közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozó szabályok
A közbiztonság védelme, a jogsértő cselekmények megelőzése, a jogkövető magatartás elősegítése érdekében a 175/2003. (X.28.) Kormányrendelet szabályozta a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök körét. A rendeletben foglaltak betartása mindenki számára kötelező.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában tilos a közbiztonságra különösen veszélyes eszközt közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön birtokolni.

Nem vonatkozik a tilalom: 
a) a Magyar Honvédségre, 
b) rendvédelmi szervekre, 
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokra, 
d) a Magyar Köztársaság területén állomásozó fegyveres szervekre, továbbá 
e) azokra a szervekre és személyekre, melyeknek a közbiztonságra különösen veszélyes eszköz birtoklását, használatát jogszabály megengedi. 
f) Azokra a rendeltetésszerűen munkavégzési, sport és a szokásos életvitel körében használt eszközökre, amelyeknek a közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmi közlekedési eszközön való birtoklása indokolt, feltéve, ha a tényleges munkavégzésen (tevékenységen) vagy az igazolható munkavégzéshez (tevékenységhez) szükséges szállításon kívül a birtoklás (szállítás) rejtve vagy a szokásos módon becsomagolva, szétszedve vagy zárt tárolóeszközben, illetőleg egyéb biztonságos módon történik.
g) Azokra az eszközökre, amelyek használata filmfelvétel, színházi előadás, illetve más hasonló rendezvény megtartásához szükséges.
h) A legfeljebb 20 gramm töltőanyag tömegű gázspray-re, kivéve a közterületen vagy nyilvános helyen szervezett rendezvényeket.

Dobócsillag, rugóskés, ólmosbot, gumibot, boxer, elektromos sokkoló, 20 gramm töltőanyag tömeget meghaladó gázspray nem kereskedelmi (turista) forgalomban nem vámkezelhetők.

Gázspray, íj, számszeríj, szigonypuska csomagküldő szolgálat, ügynöki tevékenység házalás és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján nem forgalmazható.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában gázspray közterületen, nyilvános helyen - ideértve az ott lévő járművek belső tereit is -, valamint közforgalmú közlekedési eszközön csak tokban, dobozban, zárt tároló eszközben vagy ruházat alá rejtve birtokolható (szállítható).

A közbiztonságra különösen veszélyes eszközök 
Az említett kormányrendelet mellékletében konkrétan felsorolt eszközök minősülnek közbiztonságra különösen veszélyes eszközöknek:
a) az olyan szúró- vagy vágóeszköz, amelynek szúróhosszúsága vagy vágóéle a 8 cm-t meghaladja, továbbá a szúróhosszúság vagy a vágóél méretétől függetlenül a dobócsillag, a rugóskés és a szúró-, vágóeszközt vagy testi sérülés okozására alkalmas egyéb tárgyat kilövő készülék (különösen: íj, számszeríj, francia kés, szigonypuska, parittya, csúzli);
b) a jellegzetesen ütés céljára használható és az ütés erejét, hatását növelő eszköz (különösen: ólmosbot, boxer);
c) a lánccal vagy egyéb hajlékony anyaggal összekapcsolt botok, nehezékek;
d) az olyan eszköz, melyből a szem és a nyálkahártyák, illetve a bőrfelület ingerlésével támadásra képtelen állapotot előidéző anyag permetezhető ki (gázspray);
e) az olyan eszköz, amely az utánzás jellege és méretarányos kivitelezése miatt megtévesztésre alkalmas módon hasonlít a lőfegyverre (lőfegyverutánzat);
f) az olyan eszköz, amely elektromos feszültség útján védekezésre képtelen állapot előidézésére alkalmas (elektromos sokkoló);
g) az olyan eszköz, amely a zárszerkezetek illegális kinyitására vagy feltörésére szolgál (különösen: álkulcsok, mechanikus vagy elektromos elven működő zárnyitó szerkezetek).

7.6. A törvényesség betartása polgárőr szolgálatban
A jogot tisztelő, annak előírásai maradéktalan betartásával tevékenykedő ember is nehéz helyzetbe kerülhet, ha nem ismeri a jog legfontosabb előírásait, s megsért olyan normákat, ami alapján a törvény előtt felelősséggel tartozik. Különösen így van ez a bűnmegelőzés direkt, szituációs módszereit alkalmazó polgárőr esetben, hiszen a szolgálat fokozott figyelmet, nem egy esetben kockázatvállalást igénylő időszakaiban is meg keli őriznie hidegvérét, tudnia kell gondolkodni, és helyesen kell megválasztania esetlegesen szükségessé váló beavatkozásának nemcsak legcélszerűbb, hanem jogilag is támadhatatlan formáját. Jegyezzünk meg tehát néhány olyan bűncselekmény törvényi tényállását is, amelyet a legnagyobb jó szándékkal fellépő ember is megvalósíthat, ha nem figyel, ha túlzottan elragadja az indulat, vagy nem méri fel kellően az esetleges következményeket.
Ilyen például a testi sértés, amely megvalósulhat a törvény által adott helyzetben megengedett megfogás, visszatartás esetén is. A Btk. szerint, aki más testi épségét vagy egészségét sérti, ha a sérülés vagy a betegség nyolc napon belül gyógyul, a könnyű testi sértés vétségét követi el. Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető a súlyos testi sértés bűntettét követi el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha a testi sértést aljas indokból vagy célból, továbbá ha védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személlyel szemben követik el, a büntetés bűntett miatt könnyű testi sértés esetén három évig, súlyos testi sértés esetén egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés. Bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az elkövető, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz, illetőleg, ha a súlyos testi sértést különös kegyetlenséggel követi el. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.

Aki mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön, és ezzel jelentős érdeksérelmet okoz, amennyiben más bűncselekmény nem valósul meg, a kényszerítés bűntettét követ el.

Önbíráskodást követ el az, aki abból a célból, hogy jogos vagy jogosnak vélt vagyoni igénynek érvényt szerezzen, mást erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen, vagy eltűrjön. Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze (például birtokvédelem jogos önhatalommal).

Személyi szabadság megsértése bűntettet követ el az, aki mást személyi szabadságától megfoszt. Súlyosabb a bűncselekmény megítélése, ha azt
a) aljas indokból vagy célból,
b) hivatalos eljárás színlelésével,
c) a sértett sanyargatásával,
d) jelentős érdeksérelmet okozva,
e) a tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.

Magánlaksértésnek minősül, ha valaki másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy ezekhez tartozó bekerített helyre erőszakkal, fenyegetéssel, hivatalos eljárás színlelésével bemegy, vagy ott bent marad. Súlyosabban bírálják el az elkövető cselekményét, ha az elkövető másnak a lakásába, egyéb helyiségébe vagy az ezekhez tartozó bekerített helyre, az ott lakónak vagy azzal rendelkezőnek akarata ellenére, vagy megtévesztéssel
a) éjjel,
b) fegyveresen,
c) felfegyverkezve,
d) csoportosan megy be, vagy ott bent marad.
Magántitok megsértését követheti el az, aki a foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva tudomására jutott magántitkot alapos ok nélkül felfedi.

Visszaélés személyes adattal bűncselekményének minősül annak a cselekménye, aki a személyes adatok védelméről vagy kezeléséről szóló törvényi rendelkezések megszegésével
a) jogosulatlanul vagy a céltól eltérően személyes adatot kezel,
b) az érintett tájékoztatására vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,
c) az adatok biztonságát szolgáló intézkedést elmulasztja,
és ezzel más vagy mások érdekeit jelentősen sérti. A büntetés súlyosabb, ha az fent meghatározott cselekményt hivatalos személyként, közmegbízatás felhasználásával, vagy jogtalan haszonszerzés végett, vagy különleges személyes adatra követik el.

Rágalmazást követ el az, aki valakiről, más előtt, a becsület csorbítására alkalmas tényt állít, vagy híresztel, vagy ilyen tényre közvetlenül utaló kifejezést használ. Súlyosbító körülményként ítélik meg, ha a rágalmazást
a) aljas indokból vagy célból,
b) nagy nyilvánosság előtt,
c) jelentős érdeksérelmet okozva követik el.

Becsületsértés, ha valaki a rágalmazás esetén kívül mással szemben
a) a sértett munkakörének ellátásával, közmegbízatásának teljesítésével vagy közérdekű tevékenységével összefüggésben,
b) nagy nyilvánosság előtt
a becsület csorbítására alkalmas kifejezést használ, vagy egyéb ilyen cselekményt követ el.

Oldal: Polgárőr alapismeretek IV.
Szécsényfelfalu Községi Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület - © 2008 - 2024 - felfalu.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat