3.4. Az együttműködés

A polgárőr szervezet széleskörű együttműködést alakít ki a települések biztonságában, a közbiztonság fenntartásában érdekelt állami, önkormányzati szervekkel és társadalmi szervezetekkel. Olyan alternatív közbiztonsági szervekkel célszerű együttműködni, amelyek a jogállam követelményeinek megfelelnek (közterület felügyelők, mezőőrök, természetvédelmi őrök, halőrök, vadászok, gátőrök, stb.). A stratégiai együttműködő partnerekkel kialakított partneri kapcsolat a polgárőrség működésének meghatározó tényezője.

Azt azonban e helyen is meg kell említenünk, hogy természetesen maga a helyi lakosság a legfontosabb partnere a polgárőrségnek a helyi biztonság megteremtésére irányuló tevékenységben.

A polgárőrség kiemelt stratégiai együttműködő partnerei:

1. az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (ezen belül az ORFK, területi rendőr-főkapitányságok, rendőrkapitányságok),

2. Az Önkormányzati Minisztérium (ezen belül a helyi és megyei jogú városi, fővárosi önkormányzatok),

3. a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium stb.

További együttműködő partnerek:

- Magyar Vöröskereszt

- Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

- Vám- és Pénzügyőrség

- Magyar Posta

- Megyei Önkormányzatok Szövetsége

- Magyar Autóklub stb.

A rendvédelmi szervek segítséget nyújtanak a polgárőr egyesületek tagfelvételi munkájához; rendszeresen igénylik a közterületek és nyilvános helyek rendjének, létesítmények vagyonbiztonsági helyzetének folyamatos figyelemmel kisérését, a veszélyt jelentő eseményekről a jelzésadást, a polgárőr egyesületek eszközeinek eseti igénybevételét, a polgárőrök közreműködését a hivatalos eljárások lebonyolításában. Kezdeményezik, szervezik és irányítják a közös bűnmegelőzési szolgálat ellátását, kérik tevékenységük népszerűsítését, kiadványaik terjesztését a lakosság körében.

Az önkormányzatoknak a közbiztonság terén vállalt nagyobb felelőssége, intenzívebb bűnmegelőzési tevékenysége indokolja, hogy a polgárőrségek minél nagyobb arányban és erővel járuljanak hozzá az önkormányzati feladatok megvalósításához. Ezen feladatok közül kiemelkedik:

1. az aktív részvétel a település közbiztonsági, bűnmegelőzési stratégiájának kidolgozásában, az abban foglalt programok megvalósításában,

2. a közreműködés az önkormányzatot terhelő, a település és a régió biztonságát érintő közfeladatok ellátásában,

3. a rendszeres tájékoztatás a lakosságot érintő, az önkormányzat intézkedési körébe tartozó közlekedésbiztonsági, természet- és környezetvédelmi, gyermek- és ifjúságvédelmi, szociális, stb. problémákról javaslattétel és részvétel azok megoldásában.

A társadalmi szervezetek közül a polgárőrség elsősorban azokkal törekszik kölcsönös kapcsolatok kialakítására, tevékenységének összehangolására, amelyek működése a településfejlesztés, közlekedésbiztonság növelése, a lakosság egészségügyi helyzete, a természet- és a környezetvédelem, a karitatív tevékenység, a vagyonbiztonság, az állampolgárok érdekeinek érvényesítése, a nevelésügy területére irányul.

A gazdasági élet szereplőinek megnyerése a bűnmegelőzés társadalmi feladatainak támogatására kiemelkedően segítheti az önkéntes polgárőrségek működési feltételeinek biztosítását, nagymértékben hozzájárulhat a helyi közbiztonsági kockázatok csökkentéséhez. A kölcsönös segítségnyújtásra irányuló feladatokat, együttműködési megállapodásokat elsősorban azokkal a gazdasági társaságokkal, vállalkozásokkal (pl. postai szolgáltatók, közlekedési vállalatok, közüzemek, pénzintézetek, stb.) célszerű kialakítani, amelyek működésének megzavarása jelentősen befolyásolhatja a lakosság biztonságérzetét, ugyanakkor a polgárőr szolgálatok célirányos szervezésével a polgárőrségek képesek érzékelhetően hozzájárulni azok megelőző védelméhez.

Egyre inkább előtérbe kerül a civil bűnmegelőzési mozgalmak nemzetközi kapcsolatainak fontossága. Nemcsak országos szinten, de különösen az államhatár menti településeken működő polgárőrségek számára ajánlott a határon túli települések vagy régió hasonló bűnmegelőzési, a gyermek- és ifjúságvédelemben, a drogmegelőzésben szerepet vállaló civil szervezeteivel a kölcsönös kapcsolatok kialakítása és fenntartása.

Az együttműködés keretében a külső szervezetek:

1. közreműködnek a polgárőrök alapismereti és továbbképzésében, a vezetőképzésben,

2. infrastruktúrát, tárgyi eszközöket bocsátanak a polgárőr egyesületek rendelkezésére,

3. szakmai tájékoztató anyagokat biztosítanak,

4. pénzügyi támogatást nyújtanak,

5. az egyesületeket, szövetségeket tervezetek véleményezésére, javaslattételre kérik fel.

Az együttműködés területeit, a közösen, illetve az együttműködő fél érdekében ellátandó feladatokat, a felelősöket, határidőket illetve a felek által fontosnak ítélt egyéb kérdéseket a polgárőr szervezetek írásban, együttműködési megállapodás keretében rögzítik. A polgárőr szervezetek általában évenként egy alkalommal áttekintik és értékelik az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesülését, szükség esetén kezdeményezik annak felülvizsgálatát, a szükséges módosítások elvégzését.

IV.

A POLGÁRŐR KÖZTERÜLETI BŰNMEGELŐZÉSI SZOLGÁLATA

4.1. A közbiztonság fogalma

A közbiztonság nem más, mint amit a szó jelent: a „köz" biztonsága, vagyis az állampolgárok mindenkori közbiztonság érzete, amely általában szubjektív, ugyanakkor ezt a szubjektivitást jellemzően a közbiztonságérzetet befolyásoló objektív események és állapotok határozzák meg. Más megfogalmazásban: közbiztonság alatt értünk olyan közállapotot, társadalmi rendet, amelyben mind az egyes polgárok, állami társadalmi gazdasági szervek, életét, testi épségét, anyagi javait, jó hírnevét mindenki tiszteletben tartja és azt az állam erőszak szervei útján szavatolja.

4.2. A közrend és a közbiztonság

A közrend összességében a jogi rendet jelenti. Feltételez a köz érdekét magában hordozó jogrendszer létét és egy olyan közigazgatási végrehajtó rendszer, valamint igazságszolgáltatás meglétét és működését, amely képes a jogszabályokban előírt magatartások kikényszerítésére.

A közbiztonság egy olyan állapot, amelyben a társadalom tagjai ismerik és tudják jogaikat, azokat követik, betartják és bíznak abban, hogy az állam a jogok gyakorlását, érvényesülését akadályozó, gátló tevékenységgel szemben közvetlenül állami kényszerrel is fellép.

4.3. A közbiztonság-érzet meghatározó tényezői

• Bűnügyi-közlekedési tényezők: a szűkebb és tágabb lakóhelyén történt - lakosság közeli - bűncselekményszám alakulása, valamint a bűncselekmények „minősége", a közvetlen lakóhelyén, valamint az egyén által a legtöbbet használt útvonalak közlekedési állapota.

• Közterületek rendjével kapcsolatos tényezők: a közvetlen lakóhelyén és a munkahelye körül a közvilágítás állapota, a közvetlen környezetében tapasztalt köztisztasági helyzet.

- A humán kapcsolatokkal és a humán-kommunikációval kapcsolatos tényezők:

- az egyén és a rendőrök egymáshoz való viszonya.

- a rendőri jelenlét a közterületeken

- a rendőri reagáló képesség minősége

- a különböző bűncselekményekkel kapcsolatos rendőrségi és sajtó-kommunikáció milyensége,

- a polgárőri jelenlét a közterületen

- Az igazságszolgáltatással kapcsolatos tényezők

4.4. A polgárőr-szolgálat fogalma

Polgárőr-szolgálatnak minősül valamennyi, a polgárőr mozgalom célkitűzéseinek megvalósítása érdekében végzett tevékenység, amely kiterjed különösen:

1. a felvilágosításra,

2. a tájékoztatásra,

3. meghatározott eseményen történő részvételre,

4. helyszínen való tartózkodásra, ott a rend fenntartásában való közreműködésre,

5. objektum, közterület vagy esemény megfigyelésére, továbbá

6. az eljáró szerv (hatóság) tevékenységének támogatására és segítésére.

A polgárőr a szolgálatát a polgárőrség (egyesület, szövetség) által önként vállalt feladatkörök bármelyikében teljesítheti.

A vállalható feladatkörök az alábbi célok megvalósítását szolgálják:

1. a közrend, a közbiztonság védelme,

2. az államhatár őrzése és rendjének fenntartása,

3. a katasztrófa- és veszélyhelyzet, továbbá a környezet veszélyeztetettségének, károsításának, rongálásának megelőzése, elhárítása, következményei elhárításában való közreműködés,

4. az áldozatvédelmi tevékenység támogatása,

5. a közlekedésbiztonsági és baleset-megelőzési tevékenység támogatása,

6. a környezetvédelmi tevékenység támogatása,

7. a lakosság és az önkormányzatok közötti kapcsolat erősítése,

h) a rendőrség és az önkormányzat által létrehozott bűnmegelőzési és közbiztonsági bizottság munkájában való részvétel,

i) közreműködés a bűncselekmények megelőzésében és felderítésében, eltűnt személyek felkutatásában,

j) közreműködés a lakosok személyének és javainak védelmében, az állami és önkormányzati vagyon megóvásában.

A polgárőr akkor tekinthető szolgálatban állónak, ha a fenti követelményeknek megfelelő feladatokat teljesít, és szolgálatát:

1. a polgárőrszervezet feladattervében (munkatervében) szerepeltetik,

2. a polgárőrszervezet szolgálat-tervezetében előzetesen hivatalosan rögzítésre került,

3. a hatóság hivatalos eljárásában soron kívüli felkérése alapján végzi, vagy

4. bűncselekmény, súlyos szabálysértés, baleset, elemi csapás, katasztrófahelyzet észlelése esetén a kialakult helyzet azonnali közreműködést igényel.

A polgárőr szolgálatának teljesítését a polgárőr egyesületnél nyílván kell tartani.

A polgárőr szolgálat végrehajtható önállóan, vagy a polgárőrséggel együttműködő szervek szakmai tevékenységének segítése érdekében közös szolgálat keretében. A polgárőrség törvény által megjelölt együttműködő szervei:

1. a helyi önkormányzatok,

2. az állami és önkormányzati szervezetek,

3. a rendőrség, a katasztrófavédelem, illetve a vám- és pénzügyőrség szervei,

4. a környezet- és természetvédelmi szervezetek,

5. a hivatásos önkormányzati és önkéntes tűzoltóságok,

6. a mezei és természetvédelmi őrszolgálatok, valamint

7. a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara.

Elvárások a polgárőrrel szemben a szolgálat teljesítése során:

1. nem állhat alkohol vagy más bódító hatású szer befolyása alatt,

2. szeszes italt nem fogyaszthat,

3. közbiztonságra különösen veszélyes eszközt nem tarthat magánál (kivéve gázspray),

4. tanúsítson jogkövető magatartást,

5. köteles magánál tartani személyi és polgárőr igazolványát.

4.5. A polgárőr közterületi szolgálat formái

A polgárőr az önként vállalt feladatait alapvetően települések közterületein, a lakókörnyezetben előforduló bűncselekmények megelőzése érdekében, elsősorban figyelőjelző szolgálat keretében teljesíti. A polgárőr szolgálat kiterjedhet a külterületekre, mezőgazdasági és más önkormányzati vagy közösségi tulajdonban lévő területekre is.

Az álló figyelő-jelző szolgálat célja a lakókörnyezetben, a lakóházak, lakások, gazdasági épületek, gépjárműtároló helyek, egyes közintézmények (pl.: polgármesteri hivatal, iskola, óvoda, stb.), közterületek (pl. parkok, játszóterek, gépjárműparkolók, stb.) betöréstől, lopástól, rongálástól, egyéb káreseménytől való megóvása. Ez megvalósítható az érintett létesítmények, azok környezetének folyamatos, vagy kisebb megszakításokkal történő figyelésével, a nemkívánatos jelenségek észlelése esetén az intézkedésre jogosult szervek (pl.: rendőrség, vám-és pénzügyőrség, tűzoltóság, mentők, stb.) azonnali értesítésével.

A mozgó figyelő-jelző szolgálat célja különösen:

1. a település egészén, vagy egy részén a közbiztonság általános állapotának,

2. a személy- és vagyonbiztonság helyzetének,

3. ismeretlen személyek mozgásának figyelemmel kísérése,

4. a gyermekek biztonságára veszélyt jelenő (pl.: kábítószert forgalmazó, beteges hajlamú) személyek távoltartása,

5. a közlekedés biztonságára veszélyt jelentő cselekmények, helyzetek (pl.: közlekedési jelzőtáblák eltulajdonítása, nehezen áttekinthető vagy célszerűtlen forgalmi rend, nem észlelhető burkolati jelek, sorozatosan súlyos szabálysértést elkövető járművek, stb.) felfedése,

6. illegális szemétlerakó helyeket kialakítók kilétének megállapítása,

7. mezőgazdasági területeken a termény, gépek, haszonállatok megóvása.

A polgárőri fellépés sajátos formájának lehet tekinteni azokat a tevékenységeket, amelyek bizonyos személyek biztonságának fokozásárairányulnak. Ilyenek lehetnek például:

1. pénzt kézbesítő postás (pl.: nyugdíjfizetéskor), vagy a díjbeszedő elkísérése;

2. mezőgazdasági őrökkel, természetvédelmi őrökkel közös figyelő szolgálat teljesítése;

3. körzeti megbízott, közösségi rendőr vagy rendőrjárőr (határrendész járőr) támogatása intézkedései végrehajtása során.

A polgárőrök a közterületen, mezőgazdasági területeken feladatukat

1. legalább ketten együtt,

2. a polgárőr vagy a polgárőr szolgálatot támogató (pl.: rendőrségi) diszpécser-központokkal, ügyeletekkel megfelelő összeköttetési lehetőséggel,

c) a polgárőrséghez, polgárőr szervezethez tartozást jelölő, jól látható polgárőr megkülönböztető mellény, formaruha viselésével látják el.

A törvény előírásai alapján a polgárőrt formaruha-viselési kötelezettség terheli. Polgárőr szolgálat a polgárőr jelleg rejtésével nem teljesíthető.

A polgárőr soha nem élhet vissza polgárőr szervezethez tartozásával, polgárőr igazolványával, magát nem tüntetheti fel hivatalos személyként, erre hivatkozva hivatalos eljárásra utaló intézkedést nem kezdeményezhet.

A polgárőr kerékpáron, segédmotoros kerékpáron, motorkerékpáron, gépkocsival és lóháton is teljesíthet szolgálatot. Közlekedéskor az adott járműre, illetőleg a lovaglásra vonatkozó szabályokat kell betartania.

4.6. Felkészülés az álló vagy mozgó figyelőszolgálatra

4.6.1 Feladatok a szolgálat megkezdése előtt

A felszerelés ellenőrzése

A szolgálat megkezdése előtt a polgárőr győződjön meg arról, hogy:

1. magához vette személyi igazolványát, polgárőr igazolványát és polgárőr szolgálati jelvényét,

2. ruházata megfelel az általánosan elfogadott társadalmi normáknak,

3. polgárőr megkülönböztető mellénye, formaruhája tiszta, rendezett, megfelelően tükrözi a polgárőrséghez tartozást,

4. a szolgálat ellátásához szükséges eszközei rendelkezésre állnak, használhatók, működőképesek.

Tájékoztassa családját, hozzátartozóját, hogy polgárőr szolgálatba indul.

A szolgálati gépjármű ellenőrzése

Amennyiben a polgárőr a szolgálathoz gépjárművet vesz igénybe, úgy ellenőrizni kell:

1. a gépjármű üzemképességét, a kormány, a fékrendszer, az irányjelző és a világítóberendezések működőképességét,

2. a kötelező tartozékok (elakadásjelző háromszög, elsősegély doboz) meglétét (ma már nem kötelező tartozék az izzókészlet, de ajánlatos a gépjármű működőképessége érdekében),

3. az üzemanyag szintjét,

4. a gépjármű és a gépjárművezető okmányait,

5. a polgárőr jelleget biztosító feliratok, matricák épségét, láthatóságát.

Előzetes tájékozódás

A polgárőr tájékozódjon arról, hogy az elmúlt napon (héten, hónapban) az egyesület működési területén (szolgálatának helyszínén) milyen események történtek, a polgárőrök milyen feladatokat oldottak meg, illetve szolgálati ideje alatt mi várható. A tájékozódáshoz vegye figyelembe:

1. a helyi, a megyei és az országos írott és elektronikus sajtó híradásait,

2. az önkormányzat közleményeit,

3. a rendőrségtől, a természetvédelmi és környezetvédelmi hatóságoktól kapott tájékoztatókat,

4. polgárőrtársai beszámolóit.

Azoknál a polgárőr egyesületeknél, ahol állandó diszpécser szolgálat, vagy szolgálatszervező működik, ott a közbiztonsági információkat célszerű folyamatosan gyűjteni és azt rendszerezett formában a szolgálatba lépő polgárőrök részére átadni. Előre tervezett polgárőr szolgálat esetén, ahol arra a lehetőség biztosított, az egyesület kijelölt tisztségviselője a szolgálatba lépők számára tájékoztatót (eligazítást) is tarthat.

A szolgálatba lépést megelőző tájékoztató (eligazítás) tartalma:

1. a polgárőr egyesület részéről elismert szolgálatuk mikor kezdődik, és mikor fejeződik be,

2. a település (szolgálati hely, körzet) aktuális közbiztonsági, közlekedés-biztonsági helyzete,

3. a rendőrségtől, kapott aktuális felkérések (pl. tárgykörözések, eltűnt vagy keresett személyek),

4. milyen útvonalon, irányban célszerű közlekedniük,

5. mire fordítsanak kiemelt figyelmet (pl. üresen álló üdülők, autóparkolók, terménytárolók, stb.),

6. milyen tárgyak, építmények épségéről, meglétéről győződjenek meg (pl. közterek, parkok felszerelései, közvilágítás, közlekedési jelzőtáblák megléte, stb.),

7. milyen polgárőr csoportok dolgoznak még a közelükben, kivel, hogyan tartsanak kapcsolatot.

Amennyiben a polgárőr rendőrrel, közterület-felügyelővel, természetvédelmi őrrel stb. teljesít közösen szolgálatot, úgy köteles részt venni a szolgálatot megelőző rendőrségi (természetvédelmi hatósági) eligazításon. A polgárőrnek az eligazításon már úgy kell megjelennie, hogy a közös szolgálatot az eligazítás befejezését követően azonnal meg tudja kezdeni.

A tájékoztatón (eligazításon) elhangzott legfontosabb információkat, adatokat a polgárőr jegyezze fel, s amennyiben szükségesnek ítéli, saját feladatára vonatkozóan tegyen fel kérdéseket. A kérdések legyenek rövidek, lényegre törők.

A polgárőr szolgálat megkezdését (befejezését) a rendőrséggel kötött együttműködési megállapodásban foglaltak szerint telefonon, vagy más, helyileg szokásos módon be kell jelenteni a rendőrség ügyeleti szolgálatának.

4.6.2 A polgárőr felszerelése

A polgárőr álló vagy mozgó figyelőszolgálat során az alábbi felszerelési tárgyakat köteles magánál tartani:

1. személyi igazolvány és polgárőr igazolvány,

2. polgárőr szolgálati jelvény,

3. „Polgárőrség" feliratú megkülönböztető mellény vagy formaruha,

4. jegyzetfüzet és íróeszköz,

5. értesítésre, bejelentésre alkalmas hírközlő eszköz (pl. mobil telefon, URH rádiókészülék vagy nyilvános telefon használatához telefonkártya, pénzemre);

6. jelzőtárcsa, piros fényt adó lámpa.

A polgárőr saját elhatározásából (az eligazításon elhangzott felkérés alapján) az alábbi felszerelési tárgyakat tarthatja magánál a szolgálata során:

1. elemlámpa (nappal is célszerű magánál tartania) vagy kézi reflektor,

2. távcső és/vagy éjjellátó berendezés,

3. képrögzítő eszköz (fényképezőgép, vagy videó kamera),

4. térkép, vázlat,

5. tárgykörözést segítő elektronikai berendezés,

6. a rendőrségnél rendszeresített típusú gázspray;

A gázspray és az őrző-védő kutya személlyel szemben kizárólag jogos védelmi helyzetben vagy végszükség esetén alkalmazható.

Polgárőr rendőrrel, pénzügyőrrel, az önkormányzat közterület-felügyelőjével közösen is teljesíthet bűnmegelőzési szolgálatot.

A rendvédelmi szervek tulajdonát képező eszközök közül közös szolgálat esetén, a járőrvezető rendőr utasítása alapján kezelhető berendezések:

1. tárgykörözést segítő elektronikai berendezés,

2. kézi és állványos sebesség-ellenőrző berendezés,

3. világító berendezés,

4. kép- és hangrögzítő berendezés.

A polgárőr szolgálatra használt gépjárműveken a polgárőrséghez tartozást szimbolizáló jelölések az alábbiak szerint helyezhetők el:

1. gépjármű oldalán (az ajtók középmagasságában) és a motorháztetőn „POLGÁRŐRSÉG" felirat (matrica vagy festés),

2. a gépjármű jobb és bal oldalán az OPSZ vagy a polgárőr egyesület emblémája, címere,

3. a gépjármű tetején keresztben folyamatos fehér fényt adó, POLGÁRŐRSÉG feliratú lámpa (fényhíd).

A polgárőr jelleget magán viselő gépjárműveken a település címere csak az önkormányzat hozzájárulásával helyezhető el a jobb és a bal első ajtókon a Polgárőrség felirat fölött, vagy amennyiben ott felirat nincs, az ajtók középmagasságában.

A polgárőrségi gépjárműveken tilos elhelyezni:

1. megkülönböztető fény- (villogó kék) és hangjelzést (sziréna),

2. figyelmeztető fény- (villogó sárga) jelzést,

3. villogó piros fényjelzést.

4.7. A polgárőr szolgálat-ellátási feladatai

4.7.1. Jelenlét a közterületeken

A polgárőr közterületi szolgálatának alapvető rendeltetése:

1. jelenlétével, mozgásával a védett területtől (településtől, település-résztől, létesítménytől) távol tartsa a bűnös szándékú embert,

2. megelőzze a bűnelkövetési alkalmak kialakulását,

3. megakadályozza a vagyon elleni és más bűncselekmények elkövetését,

4. felfigyeljen azokra a nemkívánatos jelenségekre (pl. ismeretlen személyek feltűnése, elhagyott vagyontárgyak, nyitva maradt épületek, megrongálódott közlekedési jelzőtáblák és más biztonsági berendezések, baleseti veszélyhelyzetek, illegális hulladéklerakás, stb.), amelyek az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét kedvezőtlenül befolyásolják, jogsérelmet vagy veszélyhelyzetet okozhatnak, valamint bűncselekmények elkövetésére adhatnak alkalmat.

Annak érdekében, hogy a polgárőr-jelenlét a fenti célokat elélje, a polgárőr megjelenésének, öltözetének, mozgásának egyértelműen ki kell fejeznie a társadalmi bűnmegelőzési szervezethez tartozást, látható és egyértelmű legyen mindenki számára, hogy a polgárőrség által védett területre érkezett.

A polgárőri jelenlét észlelhetősége

Törekedni kell arra, hogy a polgárőr járőr mozgása, közterületi jelenléte észlelhető, látható legyen. Ezért a járőr lehetőleg:

1. viseljen a polgárőrségi jellegű (településenként, egyesületenként egységes) formaruhát vagy felsőruházatot,

2. a járdán a járdaszegélyhez közel haladjon (innen láthatók be ugyanis legjobban a közúton közlekedők és a járdán haladók, kísérhetők figyelemmel a járda mellett parkoló autók és a házak homlokzata, üzletek bejáratai és itt észlelhető legjobban a polgárőr járőr),

3. éjszaka a járőr egy-vagy két tagja a közvilágítás által megvilágított oldalon haladjon vagy a sötét helyeken folyamatosan alkalmazza az elemlámpát,

4. tartózkodjon egy helyben 15-20 percig, vagy a szükséges ideig egy-egy forgalmasabb, sokak által érintett csomóponton (pl. útkereszteződés, vasút- vagy autóbusz állomás, közintézmény, bevásárló hely, stb.).

Gépjárművel szolgálatot teljesítő polgárőr a közút szélén lassan, 15-20 km/óra sebességgel haladjon. A gépjármű ablakait tartsa lehúzva (télen is) annak érdekében, hogy a külső zajokat, esetleges segélyhívást meghallja. A gépjármű világítását (tompított fényszóró) nappal is üzemeltesse.

Rendőrrel közös szolgálat

Ha a rendőrség a polgárőrszervezet működési területét érintő fokozott ellenőrzést hajt végre, a fokozott ellenőrzés ideje alatt - a rendőrség kérésére - a polgárőrség a feladatainak végrehajtását és szolgálatának szervezését egyezteti a rendőrséggel.

A rendőrrel közös szolgálat esetén a polgárőrség gépjárművét polgárőr vezesse, a rendőr járőr egy tagja (a járőrvezető) mellette, a jobb első ülésen foglaljon helyet. Rendőrségi gépjárműben - ha a rendőr, járőr két vagy több fős - a polgárőr a hátsó ülésre üljön.

4.7.2. Jelenlét a mezőgazdasági, természetvédelmi területen

Lakott területen kívül (vagy külterületen) a polgárőr láthatóságára a településen belüli ajánlásokat kell irányadónak tekinteni. Emellett több biztonsági rendszabályt kell betartania.

A polgárőr járőr tagjai ne egymás mellett, hanem egymás mögött 3-5 lépésre haladjanak. A polgárőr csak a mezei, erdei utakon, gyalogösvényeken közlekedjen. Kerülje az áthaladást az ültetvényeken, vetéseken. Egy-egy nagyobb, belátható területen történő áthaladás előtt álló helyzetből győződjenek meg arról, tartózkodik-e ott valaki, észlelhető-e mozgás, vagy más rendellenesnek tűnő jelenség. Célszerű ehhez távcsövet vagy más figyelést megkönnyítő eszközt (pl. teleobjektívvel felszerelt fényképezőgép) használni. Ezt követően haladjanak tovább.

A járőr tagjai amennyiben számukra ismeretlen személlyel találkoznak, szólítsák meg, beszélgetés során tudakolják meg kilétét, tevékenységét, figyeljék meg ruházatát, a nála tartott tárgyakat. Az elköszönést követően jegyezzék fel, mikor és hol találkoztak vele, és készítsenek egy rövid személyleírást. Ugyancsak jegyezzék fel, ha a területen gépjárművek mozgását észlelik (hely, idő, hol, honnan milyen irányban közlekedett, a gépjármű színe, típusa, rendszáma, egyéb jellegzetessége, hányan ültek benne, hogyan néztek ki).

Figyeljenek fel minden szokatlan, gyanúsnak tűnő jelenségre, amelyből esetlegesen jogsértő tevékenységre lehet következtetni. Ilyenek lehetnek többek között lövések zaja, munkagép vagy szállító jármű zúgása, füst, égett szag, elhullott állat, elszóródott termény, stb. Minderről ugyancsak feljegyzést kell készíteni.

A mezőgazdasági, természetvédelmi területeken tett megfigyelésekről a rendvédelmi, természetvédelmi hatóságokat, mezőőri szolgálatot minden esetben tájékoztatni kell.

4.7.3. Kapcsolattartás a polgárokkal

A polgárőr megjelenése, viselkedése, beszédstílusa nyerje meg az emberek bizalmát, adjon tekintélyt a polgárőrnek anélkül, hogy egy hivatalból eljáró ember benyomását keltené. A polgárőr közterületei megjelenése elsősorban nem a hatóság, hanem a polgárok, a lakosság érdekeit kell, hogy szolgálja.

A közterületen vagy lakott területen kívül szolgálatot teljesítő polgárőr tevékenysége során térjen be az üzletekbe, vendéglátóhelyekre, az útvonalába eső tanyákra, majorokba, munkavégzési helyekre, köszöntse a tulajdonost, az ott dolgozókat, érdeklődjön tapasztalataikról, megfigyeléseikről.

4.7.4. Elhagyott, üresen álló építmények ellenőrzése

Az elhagyott, ideiglenesen üresen álló épületek (pl. üdülők, tanyák, ipari létesítmények, stb.) célpontjai lehetnek vagyon elleni bűncselekményeknek, ezért a polgárőr szolgálat során azokat célszerű ellenőrizni. Az ellenőrzés előtt a polgárőr erről lehetőleg tegyen bejelentést a diszpécser központjának (rendőrségnek) vagy a szomszédos polgárőr járőrnek.

Polgárőr egyedül nem ellenőrizhet elhagyott épületet, építményt! Az ellenőrzéskor a polgárőr járőr tagjai soha nem téveszthetik egymást szem elől.

Az ellenőrzés megkezdésekor kopogtatással, csengetéssel vagy beköszönéssel jelezze érkezését. Amennyiben a kapu, bejárat zárva van, a létesítmény területére be nem léphet, de kívülről, körbejárással győződjön meg arról, nem láthatók-e illegális behatolásra, tárgyak, eszközök eltulajdonítására utaló jelek (pl. leszerelt rács, betört ablak, felfeszített ajtó, elejtett belső berendezési tárgyak, friss lábnyomok vagy mászási nyomok).

Az ajtón való kopogtatáskor, vagy annak megnyitásakor ne álljon közvetlenül az ajtó előtt. A megnyitott ajtótól oldalt állva, azt kissé meglökve engedje magától kinyílni. Belépés előtt betekintéssel (bevilágítással) győződjön meg arról, hogy a helyiség üres, illetve a kinyílt ajtószárny mögött nem tartózkodik-e valaki.

Lépcsőn fel vagy lefelé haladva mindig a lépcsőfordulók külső ívén kell tartózkodni azért, hogy a következő lépcsőszakasz a lehető legszélesebben belátható legyen.

A padlástereket - amennyiben az lehetséges - külső feljárón keresztül célszerű megközelíteni. A hordozható létrákat a fel- vagy lemászás előtt eldőlés (ellökés) ellen biztosítani kell. A többszintes épületeket lehetőleg fentről lefelé haladva ellenőrizzék.

Amennyiben az ellenőrzött épületben idegen személyt találnak, az nem fogható el, illetve nem tartható vissza, ha bűncselekményre utaló körülmény nem merül fel, és a tetten érés feltételei nem állnak fenn.

4.7.5. Parkoló gépjárművek ellenőrzése

A gépjárműlopások, gépjárműfeltörések megelőzése a polgárőrök egyik legfontosabb feladata. A polgárőr a gépjárművekbe betekintéssel győződjön meg arról, hogy nem hagytak-e az utastérben olyan tárgyakat (pl. táska, fényképezőgép, videó kamera, nagy értékű ruházat, stb.) amely felkeltheti a bűnelkövetők érdeklődését, és a gépjármű feltörését, a vagyontárgyak eltulajdonítását okozhatja. Amennyiben a polgárőr ilyen veszélyhelyzetet észlel, a szélvédőn helyezzen el a gépjárműfeltörések veszélyeire figyelmeztető tájékoztatót (prospektust, szórólapot), és észlelését jegyezze fel. A parkoló gépjárművek zártsága az ajtókilincsek megfogásával, a nyitás próbálgatásával nem ellenőrizhetők (közelségi vagy nagy érzékenységű autóriasztók miatt). Ha a polgárőr a gépjárműbe betekintéskor azt észleli, hogy az ajtózár nyitott állapotban van, hívjon oda egy vagy két külső, együttműködésre hajlandó személyt és előttük, mint tanúk előtt az ajtók kinyithatók és lezárhatók. A lezárás előtt a polgárőr a gépkocsi műszerfalára tegyen egy feljegyzést, amelyben közli a lezárás tényét és azt, hogy szükség esetén további információkért a polgárőrség hol érhető el. A tanúk neveit, lakcímét, elérhetőségét jegyezze fel, de azt a lezárt gépkocsi tulajdonosával nem kell közölni.

Abban az esetben, ha az autóriasztó a polgárőr eljárása során megszólal, maradjon az autó mellett, várja meg a tulajdonost és közölje vele a körülményeket. Azokon a helyeken, ahol az lehetséges (pl. bevásárló központok, szórakozóhelyek, stb.) hívják a tulajdonost az autójához.

Körözött gépjármű felderítése esetén a rendőrséget azonnal értesíteni kell. A rendőrség ügyeletét fel kell kérni a rendszám, a gépjármű típusa és színe alapján a körözés ellenőrzésére, s ha az valós, úgy a helyszínen meg kell várni a rendőrjárőr kiérkezését. A rendőrjárőr megérkezéséig a gépjármű eltávozása megakadályozható.

4.7.6. A helyszínbiztosítás

A helyszínbiztosítás alapvető feladata a bűncselekmények, vagy balesetek helyszínének változatlan állapotban való fenntartása annak érdekében, hogy a hatósági eljárás sikere biztosítható legyen. A polgárőr ez irányú tevékenysége a hatósági helyszíni szemle megkezdéséig a helyszín elváltozásának, illetve megváltoztatásának megakadályozására szolgál. Nem egyszerű őrzési feladat, hanem sokoldalú, aktív tevékenység. A helyszínbiztosítás feladatai az alábbiak:

Helyszínre érkezés és tájékozódás a helyszín körülményeiről.

A lehető leggyorsabban ki kell érni a helyszínre és meg kell kezdeni a helyszín biztosítását. A helyszínre érkező polgárőrnek tájékozódnia kell arról, hogy mi történt, ki, milyen céllal tartózkodik a helyszínen. Előzetesen ki kell kérdezni a jelenlévőket, mit tudnak az eseményről, ki részes, ki tanú, ki nem illetékes az adott eseményben.

A rendőrség (a mentők, a tűzoltók) értesítése

Ha mód és lehetőség van rá, a helyszínbiztosítást végrehajtó ne hagyja el a helyszínt, erre alkalmas személyt kérjen fel. Ma már nagy segítséget jelent a mobiltelefon. Gyakori, hogy nem csak a rendőrséget kell értesíteni, hanem pl.: mentőket, tűzoltókat és más szerveket, pl.: leszakadt az elektromos felsővezeték, akkor az áramszolgáltató szervet is. Általános megállapítás, hogy az a leggyorsabb, ha minden információt a rendőri ügyeletnek továbbítunk a ma már jól működő 107 és 112-es segélyhívószámon keresztül, akiknek módjukban áll a többi érintett szervet is értesíteni. Például a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságon a Bevetésirányítási Központ fogadja a 112-es segélyhívószámon történő bejelentéseket, ahol a szolgálatban lévő ügyeletesek azonnal megteszik a szükséges intézkedéseket.

Elsősegély nyújtása a sérülteknek.

A helyszínbiztosításnak alapelve, hogy a helyszínt eredeti állapotában kell megőrizni, de ez bizonyos esetekben nem oldható meg maradéktalanul. A baleseti helyszín biztosítása minden vizsgálatot és beavatkozást megelőz. A területet biztonságosan kell megközelítenünk, szükség esetén a forgalom elterelésével, illetve leállításával. Biztonságban kell tudni magát az elsősegélynyújtót, a sérültet és a jelenlévő embereket. A helyszín biztosítása nem csak közúton történt balesetekre vonatkozik, hanem középületekben, lakásban történt rosszullétekre, sérülésekre is. Prioritást élvez ugyanis az ember életének megmentése. Életveszély esetén a segítségnyújtás kötelező, függetlenül attól, hogy a helyszín megváltozik-e vagy sem, de ezeket a szükségképpen okozott elváltozásokat a kiérkező rendőrjárőrnek jelezni kell. A lehetőségekhez képest törekedni kell arra, hogy a legkevesebb elváltozás jöjjön létre a helyszín állapotában. Meg kell jelölni a sérült fekvésének pontos helyét, meg kell jegyezni ruházatának állapotát, környezetének helyzetét, amelyet az elsősegélynyújtás során megváltoztattak. Ha a sérültet már a rendőrség helyszínre érkezése előtt elszállítják, fel kell jegyezni a mentőtiszt, orvos nevét, a mentő rendszámát és meg kell tudni, melyik egészségügyi intézetbe szállítják a sérültet.

Teendők baleset helyszínén:

Különös tekintettel kell lenni az alábbi balesetek esetén:

• Áramütés: a legelső teendő az áramtalanítás. Ez történhet épületen belül a megszakító vagy főkapcsoló lekapcsolásával, közterületen az áramszolgáltató bevonásával. 1000 V feszültség alatt alkalmi eszközzel megkísérelhetjük a sérültet eltávolítani az áramforrástól. 1000 V feletti feszültség esetén (pl. vasúti vezeték, távvezetékek) a helyszínt meg sem közelíthetjük. Ilyenkor mindenképpen az áramszolgáltatót kell kérni az érintett szakasz teljes áramtalanítására.

• Vízbeesés: az ilyen esetben beavatkozó elsősegélynyújtótól elvárható, hogy kiválóan tudjon úszni. Egy fuldokló ember a segítségére sietőt is akaratlanul magával tudja húzni a mélybe. A vízből mentés technikáját az ezzel foglalkozó szakemberek külön tanfolyamokon tanulják.

• Szén-monoxid mérgezés: a helyszínre érkezve, a baleset körülményeiből következtetve fel kell ismerni a még fennálló veszélyt. A szén-monoxid színtelen, szagtalan és a levegővel elkeveredik. A mérgezés tünetei: émelygés, fejfájás, hányinger. Ezután az egyén elveszti az eszméletét, így a teljes mérgezéstől nem tud menekülni. A gáz többnyire zárt terekben tud felgyűlni, mint például garázsban (kipufogógáz miatt), illetve kazánházban, fürdőszobában (rosszul szellőző gázkazán miatt). Az érintett helyiséget azonnal ki kell szellőztetni, majd a sérültet szabad levegőre kell vinni.

• Szén-dioxid mérgezés: a szén-dioxid színtelen, szagtalan, a levegőnél nehezebb gáz. Ez utóbbi tulajdonsága miatt a helyiség alsó részében gyűlik fel. Legjellemzőbb esetben borospincében. Az elsősegélynyújtó csak akkor mehet be, ha a szén-dioxid szintje nem éri el a légútjait. A sérültet szabad levegőre kell vinni, szükség esetén speciális műszaki mentők segítségével.

• Veszélyes anyagot szállító jármű balesete: ezeket a járműveket onnan ismerjük meg, hogy a jármű, illetve a járműszerelvény elején és hátulján narancssárga táblát látunk számmal ellátva vagy anélkül. Fokozottan kell ügyelnünk, hogy az ilyen helyszínen mindenkit a lehető legnagyobb távolságba kell elküldeni. Jelentős szél esetén a széllel szemben kell a járműtől eltávolodni.

A sérült/beteg vizsgálata

A beteg vizsgálatakor mindenképpen szem előtt kell tartanunk az idő múlását. A lehető legrövidebb idő alatt kell sok fontos információt begyűjtenünk. A mentő értesítése ezen információk nélkül félrevezető lehet a mentők diszpécsere számára.

Az első a beteg eszméletének a vizsgálata. Már a megközelítés közben megszólítom. Ha erre nem kapok választ, akkor enyhe, de határozott fizikai ingert alkalmazok. Az inger erőssége olyan kell legyen, amire egy alvó vagy ittas személy is reagál, de természetesen sérülést nem okozhatunk vele. Ha a beteg erre sem reagál , akkor haladéktalanul segítséget hívunk.

Ezután ellenőrizzük a légutakat. Ha a beteg szájában olyan akadályt látunk, amelyet könnyen elérünk, akkor el kell távolítani. A mélyebben fekvő akadályt ne próbáljuk meg kiszedni, mert esetlegesen mélyebbre nyomhatjuk. Hajtsuk hátra a beteg fejét! Ezzel a mozdulattal megakadályozzuk, hogy az elernyedt nyelv elzárja a garatot, továbbá a légutakat egy vonalba helyezzük. A baleset körülményeit figyelembe véve gondolnunk kell egy esetleges sérülésre a gerincoszlop nyaki tájékán. Ilyen sérülést okozhat például motoros baleset, akasztás, vízbe esés. Ilyen sérülést feltételezve, ne hajtsuk hátra a beteg fejét, mert ezzel végzetes sérülést okozhatunk a gerincvelő nyaki szakaszán. Ehelyett inkább meg kell próbálni az állkapocs előemelését a nyak mozgatása nélkül. Ezzel a műfogással is el tudjuk távolítani az elernyedt nyelvet a hátsó garatfaltól.

A légút-biztosítás után ellenőrizzük a beteg légzését. A beteg fejét hátrahajtott állapotban kell tartani, majd az arcunkat a beteg arca elé kell helyezni. Közben figyelni kell a mellkas és a has határvonalát. Így látjuk, hogy van-e légzőmozgás, halljuk, illetve az arcunkon érezzük, hogy van-e légáramlat. A légzést 10 másodpercig vizsgáljuk. Ha ez idő alatt nem tapasztalunk légzőmozgást és semmilyen egyéb életre utaló jelet (pl. izommozgás), akkor a beteget klinikai halottnak kell tekinteni.

A mentőket ekkor kell értesíteni, vagy meg kell erre kérni a korábban odahívott segítőt. A bejelentés határozott legyen, és mindenképpen tartalmaznia kell a legfontosabb információkat: ki vagyok; mi történt; hol történt; mikor történt; hány személy sérült meg; sérülések súlyossága.

A beteg újraélesztését haladéktalanul meg kell kezdeni a keringés és a légzés pótlásával.

Vagyonmentés

A további károsodások megelőzése érdekében azonnali beavatkozást követelhet a keletkezett tüzek lokalizálása és eloltása, a vízfolyás megszüntetése, gázömlések megakadályozása, vezetékek áramtalanítása. Ezeket a feladatokat is a helyszíni nyomok lehető kíméletével kell ellátni.

A tetten ért elkövető elfogása

A helyszínbiztosítást végző polgárőr a bűncselekmény elkövetőjének elfogása fejezetben írtak szerint járhat el. A helyszín biztosítása akkor is szükséges, ha a tettes nyomban kézre került, mert a tényállás teljes felderítéséhez, a bizonyításhoz a helyszíni szemle lefolytatása elengedhetetlen.

A polgárőr nyomon üldözést önállóan nem folytathat. Amennyiben a rendőr járőr erre a közreműködésre felkéri, a továbbiakban, a nyomon üldözésben, mint a hivatalos személy támogatója járhat el.

A tanúk helyszínen tartása, az illetéktelen személyek eltávolítása

A polgárőr kérje fel a felfedező tanút, valamint azokat, akik a további eljárásban tanúként számításba jöhetnek, maradjanak a helyszínen, várják meg a kiérkező rendőr (határőr) járőrt. Jegyezze fel nevüket, lakcímüket, személyi igazolvány számukat, elérhetőségüket, majd azt adja át a kiérkező járőrnek. Amennyiben a tanú el kíván távozni, a helyszínen maradásra a polgárőr nem kényszerítheti. Azokat, akik a helyszínen szükséges mentési, kárelhárítási munkában nem vesznek részt, vagy később érkeztek, fel kell kémi, hogy távozzanak el, illetve olyan távolságba tartózkodjanak, hogy a helyszín változatlanul hagyását ne befolyásolják.

A helyszín körülhatárolása, őrzése

Az elsősegélynyújtás, illetve veszélyhelyzet megszüntetése után célszerű megvonni a helyszín határait és annak lezárásáról gondoskodni. A körülhatárolás történhet szalag, kötél vagy bóják kihelyezésével, esetleg kordon felállításával. A hatósági eljárás szempontjából felmerülhető hibalehetőségek leszűkítése érdekében arra kell törekedni, hogy a kérdéses területet szélesebb körben határolják körül.

A helyszínen lehetnek nyomok, nyomhordozók, anyagmaradványok vagy elváltozások, amelyek épsége, megóvása a további eljárás, a bizonyítás sikere szempontjából kiemelt jelentőségű. Csapadékos időben szabad területen ezek pl. nylonnal, vagy kemény műanyag lappal letakarhatók, ügyelve arra, hogy a megóvásra irányuló szándék sérülést, elváltozást ne okozzon.

A polgárőr a helyszínre érkező rendőrt tájékoztassa arról, hogy:

1. pontosan mikor érkezett a helyszínre, milyenek voltak az időjárási, látási viszonyok,

2. kiket talált a helyszínen,

3. milyen halaszthatatlan intézkedéseket tett, illetve kezdeményezett (elsősegély, kárelhárítás),

4. hová szállították a sérülteket,

5. ki, milyen változtatást eszközölt a helyszínen, mi volt ennek az oka,

6. milyen volt a helyszín állapota a ki érkezésekor,

7. milyen nyombiztosítási munkákat végzett el,

8. kik viselkedtek gyanúsan, gyanúját mire alapozza.

A helyszín átadása után a polgárőr felkérésre működjön közre a helyszínbiztosítás további feladatai (pl. rendfenntartás, forgalomterelés, adatrögzítés) ellátásában.

V.

A BŰNMEGELŐZÉS ALAPFOGALMAI

5.1. A bűnmegelőzés nemzetközileg elfogadott fogalma

Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásainak mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével.

A társadalmi bűnmegelőzés mindenekelőtt az állampolgárokat és közösségeiket közvetlenül sértő vagy veszélyeztető bűncselekmények csökkentésére irányul. Emellett magában foglal a bűnözés egyes megjelenési formáival (szervezett bűnözés, nemzetközi migrációval összefüggő bűncselekmények egyes típusai) szemben minden olyan összehangolt vagy célzott tevékenységet, amelyekbe az állampolgárok, azok természetes közösségei, a civil szervezetek, az egyházak bevonhatóak és aktiv

Oldal: Polgárőr alapismeretek II.
Szécsényfelfalu Községi Polgárőr és Önkéntes Tűzoltó Egyesület - © 2008 - 2024 - felfalu.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen honlap készítő az Ön számára is használható! A saját honlapok itt: Ingyen honlap!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat